Medveuralom a Kárpátokban

Rekordot döntött az idei esztendő a romániai vadkárok terén. A vaddisznók és a medvék okozta legtöbb kárt a polgármesteri hivatalok Székelyföldön jegyzőkönyvezték. Hargita megyében mintegy kétszáz alkalommal riasztották a hatóságokat: a medvék falusi porták gyümölcsöseibe vagy méhésztelepekre is behatoltak, de hegyi legelőn tartózkodó birkákat és teheneket is öltek. Háromszéken 166 esetben jelentettek medve- és 56 esetben vaddisznókárt. Székelyföldön idén legalább tíz embert támadtak meg a medvék: többen életveszélyes sérülésekkel kerültek kórházba. Erdély más részein elsősorban a vaddisznókár a jelentős: Szilágy és Kolozs megye falvaiban vannak olyan határrészek, ahol egyáltalán nem éri meg a földet megdolgozni, hiszen az elszaporodott vaddisznóállomány már a friss kukoricavetést kitúrja, betakarításig rendszerint semmi nem marad.

A 2006-ban megjelent 407-es számú törvénnyel a politikum a rendszerváltás óta tartó, zavaros hátterű vadgazdálkodást próbálta rendezni. 1989 után mintegy két évtizedig ismét teljes állami monopólium alatt álló romániai vadgazdálkodás helyzete az új törvénnyel ugyan javult – a magánerdő-tulajdonosok és közbirtokosság immár dönthetnek a vadászati jog felől, azaz a vadállományból az erdő tulajdonosainak is bevétele származhat –, azonban az állami bürokrácia nem lazult.

Megkeresésünkre Korodi Attila környezetvédelmi miniszter úgy fogalmazott: nem a vadászati és vadgazdálkodási törvénnyel van baj, hanem annak alkalmazási előírásaival. Az általa vezetett szakminisztérium november folyamán szeretné ezt módosítani, hogy a vadkár felértékelését és kifizetését meggyorsítsák: „A jelenlegi gyakorlat szerint a védett vadak okozta vadkár felértékelése túl bürokratikus és hierarchikus. A helyi bizottság által jegyzőkönyvezett vadkárt láttamoznia kell a regionális erdőfelügyelőségnek, ezt követően Bukarestben, a Környezetvédelmi Minisztérium biodiverzitás osztálya dönt a normatَív kifizetésről. A hosszú utat szeretnénk lerövidíteni azzal, hogy a megyei környezetvédelmi felügyelőségek fizessenek”.

Az új rendelkezés bővíti a védett vadállatok által okozott károk körét, és nagyobb lesz a kifizethető összeg is, hiszen nem logikus megoldás, hogy a kárt szenvedett gazda csak a vetésbe befektetett pénzét kapja vissza, amikor eleve a haszon reményében műveli földjét. A vadászati törvény új alkalmazási eljárása szerint a vadkárt szenvedett mezőgazdasági terület után járó kifizetés megegyezik a Mezőgazdasági Kifizetési Ügynökségek (APIA) mezőgazdasági kultúránként meghatározott normatív támogatásával.

A teljes írás az Erdélyi Napló november 20-án megjelenő 46. lapszámában olvasható.