
Martonyi János külügyminiszter szerint Magyarországnak, az anyaországnak az összmagyarság érdekeit kell képviselnie, mert ez a felelőssége, és erre csak neki van meg a lehetősége.
2012. június 05., 18:212012. június 05., 18:21
A tárcavezető az Országgyűlés külügyi bizottságának keddi ülésén a Külügyminisztérium tevékenységét értékelve azt mondta, a külpolitika alakításában az érdekek mellett az értékeknek is nagy figyelmet szentelnek, különösen az emberi jogok védelmének. „A magyar álláspont értelmében ebben a tekintetben az egyéni jogok mellett a közösségiek is fontosak” – mutatott rá. Úgy vélte, a jelenlegi magyar külpolitikában nagyobb hangsúlyt kap a Közép-Európa-politika, amelyben jelentős eredményeket és több nemzetpolitikai célt – például az állampolgársági törvény módosítását és alkalmazását – sikerült elérni. Megjegyezte: az állampolgársági törvény alkalmazásának elindulása „rendkívüli érzelmi hatást váltott ki a világ magyarságában”.
Nagy Gábor Tamás (Fidesz), a bizottság alelnökének kérdésére kifejtette, a konzuli szolgálat jól felkészült a jogszabály alkalmazására. Emlékeztetett, a magyar állampolgárok számának növekedésével a konzuli ügyek száma is a többszörösére nőhet, így nem „egy ad hoc feladatról” van szó. Martonyi elmondta, az Orbán-kormány 2010-es megalakulása óta több európai országban volt kormányváltás, három szomszédos országban – Szlovákiában, Romániában és Szerbiában – „új helyzet állt elő”. Alapvetően jó kapcsolatok kialakítására törekednek a szomszédokkal, az érdekek határozott érvényesítése mellett – hangsúlyozta.
Németh Zsolt (Jobbik) kérdésére a magyar–román kapcsolatokról úgy vélekedett, kedvezőtlen fejlemények történtek Romániában az elmúlt időben, például a választások előtt nem sokkal új választási rendszert hoztak létre. Remélhetőleg lesznek kedvező fordulatok is, és párbeszéddel kezelhetik a helyzetet.
Navi Pillay dél-afrikai jogász, az ENSZ volt emberi jogi főbiztosa és a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság egykori bírája kapja idén a Nobel-békedíjat – jelentette be pénteken Oslóban a Norvég Nobel-bizottság.
Anne Carson kanadai szerzőnek ítélte oda az idei irodalmi Nobel-díjat a Svéd Akadémia, amely csütörtökön Stockholmban jelentette be döntését.
Törökországban került kézre Iurie Radulov, alias „Babior”, az egyik legrettegettebb bűnöző a Moldovai Köztársaságban, akinek az 1990-es évek elején – az akkori nyomozati anyagok szerint – Romániával is voltak kapcsolatai.
Az Európai Bizottság szerdán 1,24 milliárd eurót folyósított Ukrajnának a 90 milliárd eurós támogatási hitel védelmi célú alapjából, a forrás ukrán vállalatok által gyártott drónok, drónelhárító eszközök, lőszerek és rakéták beszerzését fedezi.
Elhunyt kedden 102 éves korában Los Angelesben Eva Marie Saint, A rakparton című Elia Kazan-film Oscar-díjas színésznője – írja az MTI Variety.com portálra hivatkozva.
Dróntámadás következtében egy hajó elsüllyedt, egy másik pedig megrongálódott kedden a Fekete-tengeren, Bulgária partjainál – írja az MTI helyi médiajelentésekre hivatkozva.
Megjelent a spanyol parlament feloszlatásáról és november 29-ére előrehozott választások kiírásáról szóló rendelet a spanyol hivatalos állami közlönyben (BOE) kedden. A dokumentumot azután tették közzé, hogy VI. Fülöp spanyol király aláírta.
Az egészségügyi helyzet „ellenőrzés alatt áll” Oroszországban – nyugtatnak az orosz hatóságok, miután a sajtóban megjelent információk szerint egy laboratóriumi technikus pestisben halhatott meg Szibériában. Az ügyben az amerikaiak is megszólaltak.
Az Európai Bizottság támogatja, hogy Montenegró 2028-ban az Európai Unió 28. tagállamává váljon, a csatlakozási folyamat lezárásához azonban politikai stabilitásra és széles körű pártközi támogatásra van szükség – jelentette ki Ursula von der Leyen.
A Flydubai Tel-Avivba tartó járatának egyik pilótája megkéselte a másikat, feltehetően a gép lezuhanását akarta okozni – jelentette ki szerdán délután Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök a reggeli légi incidenssel kapcsolatban.
szóljon hozzá!