Markó Attila őrizetbe vételének engedélyezését kérte a parlamenttől a DNA

Az ügyészség már pénteken reggel közölte, hogy bűnvádi eljárást indít a képviselő ellen hivatali visszaélés gyanújával. Markó Attila tagja volt annak a restitúciós bizottságnak, amely 2011-ben az ügyészség szerint jóváhagyott egy olyan kárpótlást, amelynek összegét úgy állapították meg, hogy egy telek értékét a reális árához képest háromszorosára becsülték. Az ügyben többek között a szervezett bűnözés ellenes vádhatóság főügyészét, Alina Bicát is őrizetbe vették, aki akkor szintén a bizottság tagja volt.

A román törvények szerint törvényhozót csak a parlament engedélyével tartóztathat le az ügyészség.
A közlemény szerint a testület a 2011. március 15-i ülésén döntött az ügyészség által törvénytelennek tartott kárpótlásról. A vádhatóság szerint ezáltal 263 millió lej (18,4 milliárd forint) kárt okoztak az államnak.

Markó Attila az egyik közösségi oldalon közzétett bejegyzésében leszögezte, hogy „semmi köze nincs a Bica-féle cirkuszhoz”, nem is vádolják bűnrészességgel. Hozzátette: az állítólagos érintetteket, vagyis a kárpótolt személyeket nem ismeri, mind a neveket, mind az összefüggéseket a médiából maga is most először hallotta. Úgy vélte, hogy ellene a vád pusztán az, hogy a restitúciós hatóság keretében működő központi kártérítési bizottság tagja volt, amikor a szóban forgó döntés született.

„Mindaddig, amíg a hatóság elnöke, négy alelnöke és az igazságügyi minisztérium képviselője (akik 6 személyt jelentenek a 11 tagú bizottságból) helyesnek minősített bármit az ülésenként amúgy sok száz vagy ezernél is több ügyben, addig nekem sem minőségem, sem pedig értelme nem volt azt megkérdőjelezni. A bizottság elé amúgy is csak egy táblázat került, nem a dossziék” – írta a képviselő.