Ki döntse el, hogy milyen nyelven tanuljon a magyar diák?

Nem szenvedett radikálisabb módosításokat az oktatási törvénytervezet szakbizottság által elfogadott szövege, a jogszabálytervezet megőrizte a kormány szándékát – fejtette ki a sajtónak Daniel Funeriu, oktatásügyi miniszter. A tárcavezető szerint fontos intézkedésnek számít az előkészítő osztály bevezetése, valamint a 9. osztály áttétele az általános iskolai rendszerbe. Ez utóbbival nem értett egyet az oktatási bizottság szociáldemokrata elnöke, Cristian Dumitrescu, aki szerint nem kellene a középiskolai éveket háromra csökkenteni, továbbá a tanárok tituláris vizsgáival kapcsolatban hozott döntéssel sincs megelégedve a politikus.

„Félreszavazás” semlegesítve

Kötő József, a testület RMDSZ-es alelnöke szerint a tervezet tiszteletben tartja a pluralizmus elvét, főleg ami a nemzeti kisebbségek nyelvén folyó oktatást illeti. Az elmúlt napokban azonban pontosan ennek az ellentétét bizonyította az a „félreszavazás”, amikor egy demokrata-liberális honatya miatt elfogadtak egy olyan bekezdést, amely előírja, hogy a kisebbségi iskolákban Románia földrajzát és történelmét V. osztálytól az állam nyelvén kell tanítani. Majd a 16–15 arányban elfogadott cikkelyt az RMDSZ fellépésének köszönhetően egy másik paragrafussal helyettesítették, miszerint a kisebbségi gyerekek a román nyelv és irodalom kivételével minden tantárgyat anyanyelvükön tanulhatnak. „Erős a román nemzet, így nem kell aggodalmaskodni amiatt, hogy egy kisebbség nyelvén tanítanak tantárgyakat – jelentette ki az oktatásügyi miniszter.

Döntse el a lakosság?

Akadnak azonban olyan liberális képviselők is Adriana Săftoiu és Cristian Adomniţei személyében, akik arra kérték Traian Băsescu államfőt, hogy írjon ki népszavazást a kérdéssel kapcsolatban, vagyis döntse el a lakosság, hogy Románia történelmét és földrajzát lehet-e a kisebbségek anyanyelvén oktatni vagy sem? A parlamentnek május 26-ig kell elfogadnia a jogszabályt, az oktatásügyi törvény esetében a szenátusé a döntő szerep.