Magyarország katonai kontingenst küld az Iszlám Állam ellen

A képviselők 137 igen szavazattal, 57 nem ellenében hagyták jóvá Hende Csaba honvédelmi miniszter kétharmados többséget igénylő előterjesztését.

Nemmel az MSZP, a Jobbik és az LMP, a fideszes Bencsik János, valamint a független Kónya Péter és Szabó Tímea szavazott. Igennel a Fidesz-KDNP-frakció mellett nyolc független, Fodor Gábor, Gyurcsány Ferenc, Kész Zoltán, Oláh Lajos, Szabó Szabolcs, Szelényi Zsuzsanna, Vadai Ágnes és Varju László szavazott.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter korábban azt mondta, az iraki helyszínen 110 katona teljesíthet majd szolgálatot, hat magyar tiszt a vezetési pontokon lenne jelen, míg a további katonák Magyarországon állnak rendelkezésre. A tárcavezető szerint a misszió költségvetése 20 milliárd forint alatt marad.

A határozati javaslat értelmében a magyar katonák 2017. december 31-ig látják el feladatukat az erbíli támaszponton.

A parlament döntésében kikötötte, hogy a kormánynak ülésszakonként legalább egy alkalommal tájékoztatást kell nyújtania a kontingens tevékenységéről, amely a határozat értelmében partnerképesség-építési, őrző-védő és csapatkísérő feladatokra terjed majd ki.

Hende Csaba indoklásában ismerteti, hogy az al-Kaida iraki szárnyából 2013 áprilisában kivált Iszlám Állam elnevezésű szélsőséges szunnita terrorszervezet megalakulásától számítva rövid idő alatt jelentős nagyságú területek felett vette át az uralmat Szíria keleti és Irak észak-nyugati részén.

Ezeken a területeken az Iszlám Állam a keresztények és a szunnitáktól eltérő más vallási felekezetek tagjai ellen szisztematikusan hajtott végre emberi jogi jogsértéseket, sőt népirtást és más emberiesség elleni bűncselekményeket.

Az Iszlám Állam terrorszervezet eredeti iraki és szíriai működési területe mellett a legutóbbi időben más államokban is elkezdte kifejteni tevékenységét, amellyel az iraki és szíriai bűncselekmények mellett egyre nagyobb mértékben veszélyezteti a nemzetközi békét és biztonságot.

A honvédelmi miniszter indoklásában – az ENSZ Biztonsági Tanácsának két határozata, az iraki kormány tavaly június 25-én az ENSZ tagállamaihoz intézett felkérése mellett – kiemelte, hogy az Iszlám Állam elleni koalíció vezető nemzete, az Amerikai Egyesült Államok „egyértelmű szövetségesi igényét fejezte ki Magyarország hozzájárulására”.

Ez a felkérés az észak-iraki kurd régió fővárosa mellett működő kiképzőtábor biztosítási feladatának ellátásáról szól. Emellett viszont a kiképzési feladatokkal összefüggésben még egyéb vállalásról is zajlik az egyeztetés – jegyezte meg.