Március 15-én Martonyi János külügyminiszter javaslatára, Schmitt Pál köztársasági elnök a csángók érdekében kifejtett tevékenységéért, a nemzeti kisebbségek kollektív jogainak nemzetközi szintű elismertetéséért és érvényesítéséért, valamint a kisebbségi autonómiakoncepció megvalósításáért végzett több évtizedes kiemelkedő munkássága elismeréseképpen adományozta a magas kitüntetést Tytti Isohookana-Asunmaa asszonynak, a jelenleg az Oulu-i egyetemen tevékenykedő finn docensnek.

A kitüntetést Németh Zsolt, a magyar Külügyminisztérium parlamenti államtitkára pénteken adta át. A kormánypárti politikus szerint „a magyarok nagyon hálásak Tytti Isohookana-Asunmaa asszonynak a magyar-finn barátság érdekében kifejtett munkájáért”. „Elsősorban a moldvai csángókért végzett munkájáért vagyunk hálásak, hisz a csángók léte és nemléte szorosan összekapcsolódik a magyar nemzet létével és nemlétével. A csángó ügy tabukérdése volt a magyar-román kapcsolatoknak, amíg Tytti Isohookana-Asunmaa európa tanácsi jelentése kiszabadította a vitathatatlan kérdések tárgyköréből” – mondta a fideszes politikus.

Tytti Isohookana-Asunmaa laudációját Tőkés László, az Európai Parlament alelnöke fogalmazta meg megjegyezve, hogy Erdély is nagy barátjának tartja Tytti asszonyt. Méltató beszédében az erdélyi politikus szólt arról, hogy a docens asszony már hazája kulturális minisztereként is kiemelt figyelmet szentelt a különböző kisebbségek, a kis népek és népcsoportok kultúrája megőrzésének és fejlesztésének.

Amint a laudációban elhangzott, Tytti Isohookana-Asunmaa európai tanácsi munkája során került kapcsolatba a csángókkal. 1999 júliusában felkereste a jelentősebb moldvai csángó településeket. Helyszíni tapasztalatait és következtetéseit nyolc pontból álló jelentésben fogalmazta meg. Fontosnak ítélte a csángók korrekt tájékoztatását arról, hogy milyen alapvető emberi jogok illetik meg őket. Szorgalmazta az anyanyelv bevezetését az iskolákban és a templomi liturgiában.

Az Európa Tanács Kulturális, Oktatási és Tudományos Bizottsága 2001 áprilisában elfogadta a Tytti Isohookana-Asunmaa asszony által elkészített jelentéstervezetet. Ennek alapján a Strasbourgban ülésező Parlamenti Közgyűlés 2001 májusában elfogadta az 1521/2001-es Ajánlást, amely konkrét javaslatokat tartalmaz a csángó kultúra védelmében. Ez a dokumentum a maga nemében az első volt, amely egy európai fórumon ilyen kendőzetlenül és részletességgel mutatta be a csángó közösség valós helyzetét.

Visszavonulva az aktív politikusi tevékenységtől, az oului egyetem tanáraként Tytti Isohookana-Asunmaa változatlanul megőrizte kapcsolatát a csángókkal. Rendszeresen felkeresi Csángóföldet, gyakori vendég a kisebbségek helyzetével foglalkozó szakmai rendezvényeken. 2003-ban a Csángó Kultúráért Díjjal tüntették ki.

Tőkés László szerint a Budapesten átadott kitüntetés is bizonyítja, hogy a magyarok – beleértve a csángókat is – „befogadták” Tytti asszonyt. „Az állami kitüntetés által nyújtott elismerés mellett létezik a megbecsülésnek egy másik formája is, ez pedig az a lelki közösség, amely az évek során a védtelen csángók és az ő finnországi, európai védelmezőjük, gondviselőjük között kialakult” – mondta az EP alelnöke, majd azzal zárta gondolatait, hogy Tytti Isohookana-Asunmaa munkája alapján joggal tisztelhetünk benne egy igazi európait, mert a veszélyeztetett közösségeket és kultúrákat nem elég csupán nagy szavakban éltetni – amint Európában is sokan megelégszenek ennyivel –, hanem tenni, cselekedni is kell megmaradásunkért.

Tytti asszony megköszönve a kitüntetést, megjegyezte, hogy munkája bizonyos szempontból félbemaradt. „Ez az elismerés viszont arra fog emlékeztetni, hogy a csángókat sikerült szélesebb körben is megismertetnem a világgal” – mondta, majd arról beszélt, hogy nagyon vágyik eljutni olyan csángó falvakba, ahol az iskolákban magyar nyelvet oktatnak, és hogy ebben ő is részt vegyen.