Ebben olyan vegyület van, amelyik megőrzi a genetikai mintákat: a szőrtüszőben, az elhullott (esetleg elpusztított) állatok bőrében vagy az ürülékben levő nyálkahártya-sejteket.

A minisztérium 22 ezer mintavételhez szükséges ilyen dobozkát szerzett be, ebből már 10 ezret elhasználtak a medvefelmérést végzők, sőt – mint Benedek Barna tájékoztatott – a labormunkával is jól haladnak: több mint nyolcezer mintát már kielemeztek.

Mire derült fény?

Az eddig elvégzett munka kiértékelését egy hete egy brassói megbeszélésen végezték el. Kiderült, három mintából egy különböző állattól származik, ez azt jelenti, hogy háromezer medvének már bizonyították a létét, és ha a további eredmények is ezt a mintát követik, akkor

Ez még korántsem jelenti majd a teljes állományt, még rá lehet számolni legalább 25–30 százalékot – magyarázta a szakértő –, mert egyszerűen képtelenség minden medvéből genetikai mintát nyerni, hiszen sokan élnek az ember számára megközelíthetetlen helyeken, illetve a több száz ember sem képes arra, hogy minden ürüléket megtaláljon.

Tekintve, hogy a Marian Dracea Erdészeti Kutatóintézet az élőhelyek felmérése után arra jutott, hogy az országban legtöbb négyezer medvének lenne élőhelye, már most is kijelenthető, hogy kétezer medve a saját természetes élőhelyén kívül kénytelen megélni.

– fejtette ki szakmai meglátását Benedek Barna.

A helyzetet csak rontja...

A helyzetet csak rontja, hogy az erdészeti kutatóintézet szerint a medve számára alkalmas élőhelyek (erdők, mezők, kaszálók) 10 százaléka az elmúlt tíz évben elvesztette eltartóképességét. Ennek sok oka van: többek között az állami beruházások, az erdőben történő építkezések miatt is történt ez. Gyakorlatilag tehát

A megkérdezett szerint itt kellene beavatkozni a környezetvédőknek, az illetékes hivataloknak, ezt az antropogén hatást (az emberi tevékenységek által közvetett vagy közvetlen úton kiváltott hatást) kellene csökkenteni.

Meghosszabbítani szándékozott határidő

A genetikai minták alapján történő medveszámlálást év végig be kellene fejezni, de a minisztérium Marian Dracea intézet kezdeményezésére meghosszabítani szándékozik a szerződést, hogy pontosabb adatokra alapozhassanak.

A fő haszna viszont az lesz (lenne), hogy a bizonyított minimális medvelétszám alapján már alkalmazni lehet a különböző állománykezelési módszereket, többek között a hosszútávú állománykezelést alkalmazó körzetekben a vadászattal történő állományrész hasznosítást is kilövést is, amelynek nyomán értékesíthetők lennének a kilőtt egyedek trófeák amint azt a 625/2018-as „Medve akcióterv” is előírja.

A jelenlegi gyakorlattal évi 1–2 millió euró bevételtől fosztja meg magát az állam, a vadászegyesületektől pedig megvonták a fenntartásukra szolgáló bevétel lehetőségét, miközben felelősségük csak nőtt.