Magyarország legnagyobb és legrégebbi agrárgazdasági seregszemléje az Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás (OMÉK), amelyet idén 75. alkalommal rendeztek meg a Hungexpo Budapesti Vásárközpontban szeptember 28. – október 2. között. A több mint ötszáz részt vevő cég és vállalkozó között erdélyi, Maros megyei standokat is felfedezhettünk, bizonyítékául annak, hogy az anyaországi és erdélyi élelmiszertermelők, gazdálkodók között jó a viszony, immár mi is számítunk a Kárpát-medence agrárpiacán.
2011. október 10., 14:252011. október 10., 14:25
2011. október 14., 13:092011. október 14., 13:09
Az 1896-os millenniumi országos kiállítás is az OMÉK elődjének tekinthető, amennyiben a majd 200 éves múlttal rendelkező agrárgazdasági kiállítás akkor már hagyományokkal rendelkezett. A kiállítás fővédnöke, Orbán Viktor miniszterelnök elmondta: 2011-ben több tízmillióval nőtt azok száma a világon, akiket közvetlenül fenyeget az éhezés réme. Ilyen körülmények között a minőségi élelmiszerek felértékelődése az egyik kitörési pont, helyre kell állítani a város és a falu közötti közvetlen kapcsolatot, a mezőgazdaság és az élelmiszeripar fejlesztével van esély a külföldi rosszabb minőségű árudömping, az élelmiszeripari hulladék visszaszorítására.
Dr. Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter utalt arra, hogy miért kell a saját hagyományos élelmiszer-termelésünket jobban megbecsülni. „Elevenen él bennünk a kép, ahogy a mindent beosztó, leleményes nagymamáink odaléptek a stelázsihoz, és gondosan végigmérték, mit rejtenek a polcok. Leegyszerűsítve akár az ő szavaikkal is összefoglalhatnánk a mezőgazdasági és élelmiszeripari kiállítás üzenetét: Lássuk, miből főzünk!” – mondotta a tárcavezető. És ez érvényes az erdélyi kisebb konyhánkra is, amiből néhány sarkot megmutattunk az OMÉK látogatóinak.
Csodagépek, -állatok
Gépek ezreit - köztük újdonságokat is - kínálták a forgalmazók
Az ötnapos nyitvatartás sem lett volna elég ahhoz, hogy minden standot tüzetesen „átnézzünk”, egy napba kellett besűríteni a téblábolást, hogy legalább vázlatos képet alkossunk arról, ami „odaát” manapság már trendnek számít. Vitathatatlan, hogy a leglátványosabb részét a kiállításnak a több helyen felállított gépparkok jelentették. A korszerű, hatalmas – és szinte mindent tudó, mindent végző – erőgépek bámulatba ejtették a közönséget. John Deere, Fendt, McCroick, Massey Ferguson, Dammann traktorok, talajművelő- és vetőgépek, a betakarításnál használt masztodontok lélegzetelállító látványt produkáltak.
Nem csalás, nem ámítás: ez a disznó valóban több mint fél tonnát, 560 kilót nyom
Az élő állatok csarnokában már szüntelenül előjött, hogy „ilyen nekünk is van”, amikor a birkákat, szárnyasokat nézegettük. A strucc-, emutenyésztés nem jelent újdonságot Erdélyben sem, ám amikor a sertések részlegére érkeztünk – szó megszakadt, hang fennakadt. Egyik karámban nem kevesebb, mint 560 kilós hízó sziesztázott. Ez már vízilóban is sok, vélekedett egy nyárádmenti fiatal gazda, amikor komótosan lábra állt az állatmonstrum. A kenderesi Szpisják Imre tenyésztő hálás lehet az „elefántjának” – az ISV Pannonhibrid hízó a kiállítás zárásakor Miniszteri Különdíjat hozott a gazdának.
Erdélyi ízek, illatok
A tulajdonos állítja - ettől nincs fejfájás, rosszullét
A pálinkafőzők és bortermelők pavilonjában Antalfi Zoltán sárpataki pálinkafőző standja csábította erdélyi ízekkel, illatokkal a tüzes víz kedvelőit. A gyümölcspálinka igazán nem számít újdonságnak Magyarországon, ám a különleges, immár 20 éve szokás és hagyományok alapján készülő nedűről azt mondja a tulajdonos: ha valaki minőségi pálinkát fogyaszt nem kelhet másnaposan, nem fáj a feje. Nos, ezt próbálgatták is a derék pestiek.
Antalfiék tőszomszédja a Szász méhészet volt
A korondi Szász Illés mézet, méhtermékeket, a mézfogyasztásánál-kezelésénél használatos eszközöket is kiállított faházikójában. Első nap nem volt különösebb tolongás a standja előtt, s amikor ezzel kapcsolatban kérdeztük, mosolyogva nyugtatott – Pest nem egy falu, hét végén olyan forgalom lesz itt... S neki lett igaza.
A HANGYA standján...
...külön helyiséget kapott az RMGE-MAROS
Amit aztán testvériesen megosztott a mezőfelei Lázár Éva gyékényfonóval, a farkaslaki székely gyümölcsös-mézet (vagy fordítva?) forgalmazókkal és a sóváradi Király Csaba fafaragóval. A szimbiózisból mindenkinek haszna származott, ugyanis a gyékényfonatok, lekvárok, faragott tágyak odacsalogatták a látogatókat az erdélyi magyar gazdák egyesületének házatájára, s ha már ott voltak, ismerkedtek a gazdaszervezettel is. Ami nem volt nehéz, hiszen számos kinagyított dokumentum, kiadvány ismertette a látogatókat a világ legrégebbi (167 éves) magyar gazdaszervezete jogutódjának tevékenységével.
Vissza a gyökerekhez
Az Útmutató örökségünk, a HANGYA című konferencián az anyaországi felszólalók mellett erdélyi korreferátum bemutatására is sor került. A Romániai Magyar Gazdák Egyesülete – Maros szervezet elnöke, Csomós Attila A HANGYA az erdélyi magyarság életében címmel megtartott előadásában vette számba az erdélyi gazdaszervezet 167 éves múltját, a nehézségekkel, gáncsokkal is telített történelmét, a szervezet újjászületését, jelenlegi irányultságát.
Az első nap Maros megyei látogatói:
Csomós Attila egyesületi elnök (Marosvásárhely), Szász Zoltán, Deé Árpád, dr. Dán József, dr. Dán Péter, Filep Csaba (Marosvásárhely), dr. Bocz István (Holtmaros), Kiss Lehel, Ambrus Pál, Szappanos Lajos, Szőke János (Fehéregyháza), Gombos Szabolcs (Backamadaras), Kiss Lehel (Jedd), Nemes József (Hármasfalu), Bancsi András (Héderfája), Kiss-Borbély László (Erdőszentgyörgy), Vajda István, Kocsis Endre, Kiss Miklós.
Nem született döntés a marosvásárhelyi önkormányzati ülésen a Székely vértanúk emlékműve közelébe tervezett és emiatt vitatott egészségügyi beruházásról. A tanácsosok újból elhalasztották a szavazást.
Visszavontak két vitatott, több millió lej elköltésére vonatkozó határozattervezetet a marosvásárhelyi képviselő-testület júniusi soros ülésének napirendjéről. Az okok nem ismertek.
Újból megnövekedett sótartalmú víz közelít Dicsőszentmárton irányába, így hétfőn este néhány órára kénytelenek lesznek leállítani a vízszolgáltatást – közli a Maros megyei katasztrófavédelem.
Fizetni kell a parkolásért ezután a marosvásárhelyi Somostetőn, és nem is keveset – döntötték el hétfőn a marosvásárhelyi önkormányzati képviselők, akik azonban nem bólintottak rá arra, hogy a lakótelepen is fizetőssé váljanak a parkolóhelyek.
Ismeretlen helyre távozott otthonából vasárnapra virradó éjjel egy 13 éves kislány a Makfalvához tartozó Szolokmáról. Eltűntét apja jelentette a rendőrségen.
Holtan talált rá a rendőrség arra az idős ludasi nőre, akinek eltűntét hozzátartozói csütörtökön jelezték a rendőrségnek. A nőt azelőtt három nappal látták utoljára.
Dicsőszentmártonban újabb megoldásokat kell találni a lakosság vízszükségletének biztosítására. A városi víztartályok üresek, már nem elégséges a Maroscsapóról a helységbe szállított víz, Ludasról próbálják pótolni a készleteket.
Az oktatási minisztérium döntésével hoznák létre újra a marosvásárhelyi katolikus iskolát, amire az új tanügyi törvény egyik cikkelye nyújt lehetőséget – mondta el az MTI-nek pénteken Marosvásárhelyen Tamási Zsolt volt igazgató.
A parajdi sóhullám nyomán gyakorlatilag a teljes makroszkópikus vízi gerinctelen fauna elpusztult az erőteljesen érintett Kis-Küküllőben – áll a szakemberek által küldött beszámolóban.
Napokig lépcsők nélkül hagyott tömbházlakók, hetekig elhúzódó munkálatok, zöldövezetekben hagyott építkezési hulladékok és törmelékek – mindez pár száz méteren a marosvásárhelyi Tudor-lakótelepen, ahová egy panasz nyomán mentünk el.
szóljon hozzá!