Kritikus állapotok uralkodnak Kárpátalján

Elkeserítő hírek érkeznek ezekben a napokban Ukrajnából, ahol a február 12-ei minszki békekötés nyomán törékeny a tűzszünet, ugyanakkor évtizedek óta nem tapasztalt gazdasági recesszió köszöntött az országra. A legnagyobb problémát a nemzeti valuta zuhanórepülése okozza: a hrivnya árfolyama csaknem a felére esett február eleje óta a dollárhoz képest, a kijevi jegybank emiatt a múlt héten háromszor avatkozott be a fizetőeszköz stabilizálása érdekében.

Miközben az Ukrán Nemzeti Bank által a napokban közzétett hivatalos árfolyam szerint egy dollárért 24, egy euróért pedig 28 hrivnyát kellett fizetni, korábban a két valuta elérte már a 36, illetve 40 hrivnyás árfolyamot is. Mindez olyan körülmények között, hogy január végén a hrivnya/euró árfolyam még 18,2, a hrivnya/dollár árfolyam pedig 15 volt. A drasztikus pénzhígulás következtében a legtöbb nyugdíj még a havi 135 lejnek megfelelő összeget sem éri el, míg a minimálbér 33 euró körül mozog. Vagyis egy nyugdíjasnak kevesebb mint napi egy euróból, egy minimálbéren dolgozónak – aki adott esetben a családját is eltartja – alig több mint napi egy euróból kellene megélnie. Mondani sem kell, hogy az élelmiszerárak napról napra drasztikusan emelkednek.

Helyszíni beszámolók szerint Kijevben egyre nő az elégedetlenség a lakosság körében az egyébként sem könnyű életkörülmények további jelentős romlása – a drágulás, a bérek elértéktelenedése és munkahelyek megszűnése – miatt. Egyre többen vannak, akik ezért a jelenlegi ukrán kormányt hibáztatják, és nem fogadják el azt a magyarázatot, hogy az ország pénzügyi, gazdasági és szociális helyzete ilyen mértékű romlásának oka egyedül a Kelet-Ukrajnában zajló fegyveres konfliktus.

Kilátástalanná vált a helyzet Kárpátalján is, ahol mintegy 141 ezerre rúg a magyarok lélekszáma. Majnek Antal, a munkácsi római katolikus egyházmegye püspöke rettenetesnek nevezte az ottani állapotokat: felvásárlási láz van, romlik a pénz, ezért gyorsan elköltik az emberek, amíg még ér valamit a hrivnya. „A kis boltokban sok áru hiánycikk, holott eddig az árubőség volt jellemző. Nyolcezer forintnak megfelelő értékű a minimálnyugdíj, kilencezer forintot ér a minimálbér. Közben az árak a magyarországi szinthez közel vannak, sőt a gyógyszerek és a hús drágább itt, mint Magyarországon” – jelentette ki egy interjúban az egyházfő. Hozzátette: a fiatalok körében nagy az elvándorlás, ugyanakkor szociális reformra van szükség, különben éhínség lesz az országban.

A Kárpátalja.ma hírportál beszámolója szerint helyenként pánik uralkodik, a boltok tartósélelmiszer-polcai rövid idő alatt kiürültek, az üzletvezetők korlátozásokat vezettek be a megvásárolható árucikkek számát illetően. Akadnak kereskedők, akik visszatartják az árut, s a következő napokban gyakorlatilag a duplájáért eladják az egyébként még régi áron beszerzett terméket. A Kárpáti Igaz Szó napokban közölt cikkéből kiderül: Ungváron néhány nap leforgása alatt 10-rõl 23 hrivnyára ugrott a cukor kilónkénti ára, ugyanakkor egy kilogramm rizs 23, a kis kiszerelésű étolaj 18, egy félkilós kenyér pedig 13,50 hrivnyába kerül.

Popovicsné Palojtay Márta, a Család és Élet civil szervezet egyik vezetője segítséget kér az ukrajnai háború miatt kétségbeejtő anyagi helyzetbe került kárpátaljai magyaroknak. A Budapestről 18 évvel ezelőtt Munkácsra költözött négygyermekes édesanya rendkívül szomorú levéllel kereste meg ismerőseit, amiben az elkeserítő kárpátaljai nyomorról számolt be. „Az alapvető élelmiszerekhez egyre nehezebb hozzájutni, napok óta hiába keresek lisztet és olajat, egy kevés cukrot láttam, de nagyon drágán. Az élelmiszerhiány remélhetőleg ideiglenes, a pénzhiány biztos nem. Az IMF nyomására a kormány ugyanis év végéig befagyasztotta a fizetéseket és a nyugdíjakat, viszont a gáz és a villany árát a világpiaci árra emelik a tervek szerint. El nem tudom képzelni, mi lesz itt, amikor ezekből a fizetésekből a legalapvetőbb élelmiszerekre se jut az elszállt árak miatt” – hangsúlyozta Popovicsné. Az asszony elmondta, a közelmúltban összejöttek a kárpátaljai magyarság meghatározó képviselői, és arra jutottak, hogy az 1944-es málenkij robot óta, amikor minden 18 és 50 év közötti férfit elvittek, most van a legnagyobb krízis.

Kritikus a helyzet a város polgármestere szerint Beregszászon is, ahonnan a munkaképes férfiak egy része külföldre menekül a katonai behívó elől, a közszolgáltatások pedig akadoznak, mivel Kijev nem tud elég pénzt utalni a településnek. „A kétségbeesés lebeg a város fölött. Nem mindenki látja pontosan, hogy mit hozhat a holnapi nap. A gyógyszereknek az ára ugyanúgy a csillagokba röppent, a pénz értéke a harmadjára esett vissza, ezért nagyon fontos, hogy meggátoljuk az éhezést. A város szociális állapota kritikus” – idézte a Hír Televízió Babják Zoltánt, aki szerint számos családban az egyetlen meleg ételt az iskolában elfogyasztott ebéd jelenti a gyerekek számára.