Korodi óvatosságra int

Megtorpedózhatják a kettős állampolgárságot vagy a hamarosan szavazásra kerülő kisebbségi törvényt – véli Korodi

A képviselőház külügyi bizottságának Szociál-Liberális Szövetséghez (US-L) tartozó tagjai kedden reggel ültek össze, és elfogadták a nyilatkozat szövegét, mivel a 25 tagból 13-an jelen voltak. Az ülést Manuela Mitrea szociáldemokrata képviselő, az alsóház alelnöke vezette. A nyilatkozat mellett foglalt állást minden US-L-s képviselő, sőt Octavian Bot demokrata-liberális képviselő is, akit ebben a témában az ellenzéknek sikerült megnyerni. Amikor az ülésre megérkeztek a kormányoldal képviselői, meg akarták óvni a szavazást, de nem sikerült nekik. Hiába jött Mircea Toader, a Demokrata-Liberális Párt (PD-L) frakcióvezetője is, aki Octavian Botot álláspontja megváltoztatására próbálta rávenni, egy tanácskozási szünet után elfogadták az US-L-s honatyák voksát, és a nyilatkozat az alsóház elé kerülhetett.

Nem konkrét személyek üzeneteire reagáltak

Az elfogadott nyilatkozat szerint „A képviselőház a kitűnő román–magyar kapcsolatokat szem előtt tartva elítéli, hogy március 15-ét megpróbálták politikai célokra felhasználni, és egyes, Romániában lezajlott nyilvános rendezvényeken bizonyos magyarországi vezetők a modern világtól és az Európai Unió elveitől idegen, nacionalista hangsúlyokkal tűzdelt politikai retorikával éltek. A képviselőház úgy véli, elfogadhatatlanok egyes magyarországi vezetők nyilatkozatai az etnikai kritériumokon alapuló területi autonómiáról. A képviselőház megismétli: az egymás mellett levő Magyarországnak és Romániának minden téren együtt kell működnie, az Észak-Atlanti Szövetségben (NATO) és az Európai Unióban is partnerek, ezért a két országot a demokratikus világ együttélése és a jó szomszédság elve kell, hogy vezérelje” – áll a nyilatkozatban.

A dokumentum szerint Románia jó szomszédsági kapcsolatokat, méltányos és pragmatikus kétoldali kapcsolatokat szorgalmaz a felek hasznára. Ugyanakkor leszögezik: a jó szomszédság és a kölcsönös tisztelet, valamint Románia és Magyarország együttműködése megfelel a két nép érdekének. A nyilatkozat szerint a magyar–román együttműködés pozitív tapasztalatait együttes kormányülések és közös parlamenti ülések révén folytatni kell, mint a kétoldali kapcsolatok alapját.

Korodi Attila, a képviselőház külügyi bizottságának elnöke tájékoztatott, hogy a nyilatkozat nem a Nemzeti Liberális Párt (PNL) szövege. Mindazonáltal a magyar alakulat ebben a formában sem fogadta el. Az RMDSZ csak a nyilatkozat azon részén dolgozott, amelyben hangsúlyozzák, hogy a Románia és Magyarország közötti kapcsolatokat tovább kell építeni, ezért a szöveg egészét nem tudják elfogadni. Továbbá úgy vélik, hogy túlzás parlament által elfogadott nyilatkozattal reagálni, amikor is a március 15-i üzeneteket nem az Országgyűlés fogalmazta meg, hanem bizonyos politikusok. „Kiegyensúlyozottabb lett volna, ha hasonló szintekről és megközelítésről adunk választ, és nem a parlament dönt” – fejtette ki Korodi.

Kérdésünkre, hogy az ellenzék konkrétan kiknek az üzeneteit nehezményezte a bizottsági ülésen, Korodi kifejtette, hogy Kövér László, az Országgyűlés elnöke, valamint Semjén Zsolt, a Magyar Köztársaság miniszterelnök-helyettese nyilatkozataira gondoltak. Azt nehezményezték főként, hogy kiálltak az autonómia mellett, így szerintük Románia belügyeibe „avatkoztak”. Mégis, talán az általánosíthatóság kedvéért is csak „bizonyos magyarországi vezetők” jelentek meg a nyilatkozat végső formájában.

Hajszálon múlott, hogy a képviselőház megszavazza a nyilatkozatot

A képviselőház keddi ülését vezető Ioan Oltean előbb bejelentette a magyarországi vezetők üzeneteiről szóló nyilatkozat elfogadását, majd néhány perc múlva visszakozott, és azt mondta, nem volt meg a szükséges kvórum. Az elfogadásához 143 szavazatra lett volna szükség, és 142-en szavaztak mellette 110-en ellene.

Az RMDSZ így is sajnálatosnak tartja az esetet

Az RMDSZ képviselői nem tartják győzelemnek a szavazási eredményt. Korodi Attila szerint egy ilyen ügyből sohasem lehet nyertesként kimászni. Az ellenzék elérte, amit akart, viszályt szított, sikerült mesterségesen felpumpálnia „a magyar kérdést”. Szerinte az egyszerűsített honosítást ellenzik, és ezzel próbálnak valamiképpen politikai tőkét kovácsolni. Habár ez az ügy lezárul, Korodi úgy véli, valószínű, hogy más úton próbálkoznak: vagy a kettős állampolgárságot, vagy a hamarosan szavazásra kerülő kisebbségi törvényt megtorpedózzák. Ezért óvatosságra buzdít, szerinte minden anyaországi és romániai magyar politikusnak visszafogottabban, diplomatikusan kell nyilatkozatokat fogalmaznia az elkövetkezőkben.