Korodi Attila bírálta a verespataki bányanyitás engedélyezéséről hozott szakértői döntést

Az RMDSZ képviselője, aki volt környezetvédelmi miniszterként 2007-ben felfüggesztette a verespataki aranybánya-beruházás környezetvédelmi engedélyezését elmondta: tudomása szerint a beruházás környezetvédelmi engedélyéről döntő kormányzati tárcaközi bizottság szakértői két héttel ezelőtt a bányanyitás mellett foglaltak állást, és a jelek szerint a tervezett beruházás a héten ugyanabban a bizottságban államtitkári szinten is megkapja a zöld jelzést.

A képviselő kormányzati körökből és civil szervezetektől úgy értesült, hogy május 10-én született meg a szakértői döntés, és tudomása szerint a héten ülésezik a bizottság államtitkári testülete is, amelynek meg kell hoznia a tárcaközi bizottság hivatalos döntését.

Az engedélyezési folyamat további szakaszáról elmondta: a környezetvédelmi minisztériumnak kell felterjesztenie kormányhatározat formájában a tárcaközi bizottság döntését a kormány elé, amelynek testületileg kell határoznia arról, hogy megadja-e a beruházás környezetvédelmi engedélyét.

A politikus napirend előtti felszólalásában emlékeztetett, hogy a beruházás Európa legnagyobb külszíni bányája lenne, amely ciántechnológia alkalmazásával termelné ki az aranyat és az ezüstöt, a projekt pedig egy 350 hektár területen elterülő zagytározót is tartalmaz. Korodi szerint bárki örülhetne a beruházásnak, hiszen az gazdaságilag értékes, de nincs semmilyen gyakorlati bizonyíték arra, hogy a beruházást tervező Roşia Montana Gold Corporation kanadai-román vegyes vállalat képes maradéktalanul betartani ígéreteit.

„A beruházással kapcsolatos legnagyobb félelmek egyike egy olyan baleset, mint ami 2000-ben történt Nagybányán, amikor a zagytározó egyik gátja elszakadt, és a Tiszába meg a Dunába folyt cián miatt 1200 tonna hal veszett oda, illetve kétmillió ember vízforrása szennyeződött be. A félelem jogos. Nem hiába szavazta meg az Európai Parlament a ciántechnológiáknak a bányászatban való használatának betiltását” – mondta a képviselő.

A kormány április végén önálló cégbe szervezte a projektben birtokolt 19,3 százalékos részesedését azért, hogy közvetlenül tudja felügyelni az RMGC tevékenységét, és biztosítani tudja a haszon részarányos befizetését az állami költségvetésbe. A beruházást a Román Tudományos Akadémia, a román ortodox egyház és számos civil szervezet ellenzi, akárcsak Magyarország.

Az RMGC 1997-ben szerzett bányászati engedélyt az erdélyi Verespatak térségében, ahol a római kori emlékeket őrző település eltüntetésével, ciántechnológiás eljárással, 300 tonna aranyat és 1600 tonna ezüstöt akar kitermelni.