Koalíciós feszültség a kisebbségek luxemburgi pere miatt

A portál szerint a román külügyminisztérium lépése erős feszültséget váltott ki a romániai koalícióban a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) és a miniszterelnök között. A román Külügyminisztérium ugyanis a kisebbségi kezdeményezést elutasító Európai Bizottság pártjára állt. Ezzel gyakorlatilag a román kormányban részt vevő RMDSZ-szel szemben foglalt állást. Kelemen Hunor RMDSZ-elnök, a román kormány miniszterelnök-helyettese a kezdeményezők polgári bizottságának az egyik tagja, és a luxemburgi bíróságon zajló per egyik felperese.

A Gândul értesülése szerint Kelemen Hunor a bírósági folyamodvány visszavonását kérte a kormánytól, Titus Corlăţean külügyminiszter viszont kijelentette, bármilyen visszalépés ebben a kérdésben az ő lemondását eredményezi.

Korábban Szlovákia az Európai Bizottság oldalán, Magyarország pedig a kisebbségi kezdeményezők oldalán kérte belépését a perbe.

Az RMDSZ és az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) által kidolgozott Minority Safepack elnevezésű javaslatcsomag nyelvi, oktatási, kulturális kérdésekben, a regionális politikában, a kisebbségek európai parlamenti jelenlétének kérdésében, a diszkriminációellenesség, a médiaszabályozás és a támogatáspolitika területén javasolt intézkedéseket az EU-nak. A bejegyzés elutasítása miatt az egész Európára kiterjedő aláírásgyűjtés sem indulhatott el, amellyel a kezdeményezők igazolhatták volna javaslataik társadalmi megalapozottságát.

Kelemen Hunor május elején az MTI kérdésére biztosnak mondta, hogy Románia nem fog belépni a luxemburgi perbe. A kérdés akkori felvetését az indokolta, hogy az EU luxemburgi bíróságán zajlik egy másik hasonló témájú per is, amelyet a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) vezetői indítottak az Európai Bizottság ellen a nemzeti régiókról szóló polgári kezdeményezésük elutasítása miatt. Abba a perbe Szlovákia, Görögország és Románia lépett be az EB oldalán, Magyarország pedig a kezdeményezők oldalán.

A román kormányban már az SZNT pere is ellentmondásos helyzetet teremtett, hiszen Korodi Attila RMDSZ-es parlamenti képviselő a kezdeményezők egyikeként a felperes oldalán, a román kormány környezetvédelmi minisztereként pedig a alperes oldalán is részese volt a pereskedésnek.

Kelemen Hunor korábban az MTI-nek azt nyilatkozta: az SZNT perébe való belépésről még 2013 decemberében, az RMDSZ kormányra lépése előtt fogadott el memorandumot a román kormány. A miniszterelnök-helyettes szerint az akkori román döntés Görögország és Szlovákia „unszolására” történt.

Az Európai Unió 2012 áprilisa óta teszi lehetővé, hogy polgárai az európai polgári kezdeményezés jogával éljenek. Ennek lényege, hogy olyan javaslat esetén, amelyet az unió egymillió polgára támogat aláírásával, az Európai Bizottság jogszabályt alkothat egy adott kérdéskörben, amely összhangban áll az európai uniós alapszerződéssel és irányelvekkel.