Klímaváltozás: egyre csak gyorsul a felmelegedés

Afrikai, dél-európai eredetű az a hőhullám, amitől az egész ország szenved, és ugyan Hargita megye a hűvösebb térségek közé tartozik, de – a helyi meteorológiai állomás adatai szerint – Székelyudvarhelyen csütörtökön már délelőtt 11 órakor elérte a hőmérséklet a 30 Celsius-fokot. Csíkszeredában ekkor még csak 25 fok volt, de egy óra alatt 29-re nőtt, 15 órára már elérte a 32-t, Székelyudvarhelyen a 33-at, az ország legmelegebb részén, Arad és Temes megyében ekkor már 37 fok volt. A kánikulában önmagában még nincs semmi rendkívüli, az időjárás egyes jelenségei azonban még a meteorológusokat is elgondolkoztatják. Ami szembeötlő, és a szakembereket is meglepi, mert ritkán tapasztalnak hasonlót, hogy gyors egymásutánban három hőhullám is volt most. Ez is azt jelzi, hogy a gyakrabban emlegetett globális felmelegedés nem gyerekjáték, még szakemberekként sem tudják felmérni, hogy milyen váratlan meglepetéseket tartogathat még az ember által okozott, egyre csak gyorsuló klímaváltozás – mondja Makkai Gergely, a marosvásárhelyi regionális meteorológiai központ vezetője, akit a szélsőséges időjárási jelenségek hátteréről is kérdeztünk.

A szakember által az időjárással kapcsolatban felvázolt helyzet- és jövőkép még a kánikulában is dermesztő. A Föld történetében korábban is voltak éghajlatváltozások – ez a természet rendje –, de ami jelenleg zajlik, az már nem természetes, éppen ezért produkál annyi szélsőséges jelenséget az időjárás – kezdte a elemzést a szakember. Az ember beleszólt a természet működésébe, a civilizációs tevékenységek következtében, például az üvegházhatású gázok kibocsátása miatt teljesen felborult a levegő hőháztartása. A légréteget nem közvetlenül a nap melegíti fel, hanem a meteorológiában aktív területnek nevezett földfelszíntől kapja a hőt, azonban ezt a felületet is megváltoztatta az ember: a mocsaras területeket lecsapolta, más helyen mesterséges vízfelületeket hozott létre, de még nagyobb bajt hozott az, hogy a földet borító természetes vegetációt tönkretette. Az erdőket kivágta, átalakította a földfelszínt, kőből, betonból, aszfaltból városokat épített, ezek a felületek azonban gyorsabban adják át a hőt a levegőnek, ami az üvegházhatással kiegészülve egyre gyorsabb, egyre csak fokozódó felmelegedést eredményez. Ez azonban még nem a vége a folyamatnak, ugyanis az erősödő felmelegedés felgyorsítja a lecsapódást is, hiszen 6–7 ezer méteres magasságban – ahol az esőfelhők keletkeznek –, nem melegszik fel, hanem továbbra is hideg, mínusz húsz, mínusz harminc fokos marad a levegő hőmérséklete. A gyors lecsapódás miatt válik egyre kiszámíthatatlanabbá az időjárás, ahogyan Makkai Gergely fogalmazott, a meteorológusok azt mondják reggel, hogy az a felhő, ami délután galibát fog okozni, még nem jött létre.

A lecsapódás felgyorsulása több szempontból is fokozza a bajt, egyrészt az egyre gyakrabban áradásokat okozó heves zivatarok vagy jégeső miatt, másrészt azért, mert a lezúduló csapadék gyorsan elfolyik, nem tudja beszívni a talaj. Így lehet, hogy a meteorológiai statisztikák átlagmennyiségű csapadékot mutatnak, mégis csökkent a talaj vízkészlete, és fokozódik a szárazság. „Ez az évek óta tartó folyamat oda juttatta Udvarhely környékét és az egész erdélyi medencét, hogy vannak területek, ahol a kutakban már nincs víz. A talaj kiszáradt, a vízkészletei elfogytak” – magyarázta el a gazdaságban évek óta problémát jelentő helyzet okait a szakember, hozzáfűzve, hogy ijesztő a folyamat gyorsulása. Sötét jövőképet vetítenek előre az időjárásra vonatkozó hiteles történelmi adatok is. Dokumentumok bizonyítják, hogy Erdélyben az aszályok – száz év alatt kettő, három – az 1700-as évek elején jelentek meg. „Miért? Mert akkor kezdődött az ipari forradalom, és akkor kezdték kiirtani az erdőket. A tizenkilencedik században már több szárazság volt, a huszadikban pedig bizony már nemcsak gyakoribbak voltak, hanem keményebbek is. Ahhoz, hogy oda jussunk, hogy most nem évtizedeken belül alakul ki egy-két szárazság, hanem egy éven belül lesz három hőhullám” – vázolta fel a jövőre nézve nem túl biztató helyzetet.

A 2015-ös év újabb rekordot hozhat

A hosszabb távú előrejelzések szerint számottevőbb csapadékra egyébként már idén is csak október körül számíthatunk, ugyanis a hőhullám – kisebb-nagyobb ingadozásokkal – végig fogja kísérni ezt a hónapot, de augusztus, sőt még szeptember is meleg lesz – mondta Makkai Gergely. A meteorológiai mérések tekintetében világviszonylatban a 2014-es év volt a legmelegebb, ám évről évre egyre melegebb van, sorra dőlnek meg a korábbi rekordok, a szakember szerint könnyen elképzelhető, hogy a 2015-ös év a tavalyin is túltesz majd e tekintetben.

Húszpercenként igyunk vizet
Noha közvetlenül a hőség által okozott rosszullétek számának növekedése nem volt tapasztalható, de az elmúlt napokban megnőtt a mentős vagy sürgősségi ellátásra szoruló betegek száma Hargita megyében. A megyei mentőszolgálat diszpécsere érdeklődésünkre elmondta, átlagban 60–70 segélyhívást kapnak egy nap alatt, ez 93-ra nőtt szerdára. Hőguta miatt nem szorult ellátásra senki, közterületen történő ájulás sem volt, de a szívbetegek, keringési rendellenességben szenvedők megszenvedik a hőséget, nőtt is az ilyen jellegű panaszok száma. Tar Gyöngyi, a Hargita Megyei Közegészségügyi Igazgatóság vezetője is megerősítette, hogy nőtt a kórházak sürgősségi osztályainak forgalma, és a mentős segélyhívások száma is, de az igazgatóság tegnapig nem kapott jelentést kánikula miatti rosszullétekről, ájulásokról, netán halálesetekről. Tar Gyöngyi ennek ellenére hangsúlyozta a hőség elleni óvintézkedések fontosságát, egyebek között azt, hogy kánikulában ajánlatos húsz, harminc percenként meginni egy pohár vizet még akkor is, ha nem vagyunk szomjasak. Az ilyenkor szükséges tudnivalókkal kapcsolatban egyébként az egészségügyi minisztérium a napokban átiratot küldött a Hargita Megyei Közegészségügyi Igazgatóságnak is.