Kijev nem engedné ki az országból a hadköteleseket

Volodimir Talalaj vezérőrnagy, az ukrán hadsereg vezérkari főnöksége védelmi és mozgósítástervezési főosztályvezetőjének első helyettese hétfőn az Ukrinform hírügynökségnek elmondta, a katonai mozgósítás által érintett állampolgárok nemcsak az országot, hanem a lakóhelyüket is csak a helyileg illetékes járási hadkiegészítő parancsnokság írásos engedélyével hagyhatják el a mozgósítás idején.

Az ukrán állami határőrszolgálat ugyanakkor arról tájékoztatott, hogy egyelőre nincs semmilyen jogszabályi változás a korábbi feltételekhez képest a katonai mozgósítás hatálya alá eső és a sorköteles ukrán állampolgárok határátlépését illetően, vagyis nincs szükség a hadkiegészítő parancsnokságok engedélyére.

A határőrség szerint az Ukrajnából történő kiutazáshoz és az országba való belépéshez csak érvényes útlevél vagy egyéb úti okmány, így gyermek-, diplomata-, illetve szolgálati útlevél szükséges.

A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) máris tiltakozott a hadköteles személyek határátlépésének tervezett korlátozása ellen. A szervezet felszólította az illetékes ukrán hatóságokat, hogy a nemzetközi dokumentumoknak, az ukrán törvényeknek és alkotmánynak megfelelően továbbra is biztosítsák a szabad határátlépés jogát a hadköteles állampolgárok számára, mivel az országban nincs hadiállapot.

A KMKSZ elnöksége hétfői ungvári ülésén vitatta meg a hadköteles ukrán állampolgárok szabad mozgását érintő, tervezett korlátozások ügyét. Az MTI által idézett nyilatkozatban a magyar szervezet értetlenül áll azon tervek előtt, amelyek rendeleti úton korlátoznák a hadköteles állampolgárok határátlépését. A dokumentum leszögezi: a KMKSZ határozottan kiáll az ukrán törvények és az alkotmány által garantált alapvető szabadságjogok betartása mellett.

 „Ukrajna alkotmánya II. fejezetének 33. cikkelye ugyanis egyértelműen kimondja, hogy mindenki számára, aki jogosan tartózkodik Ukrajna területén, szavatolják a szabad mozgást, a lakóhely szabad megválasztását, Ukrajna területe szabad elhagyásának jogát, kivéve a törvény által meghatározott korlátozásokat” – olvasható a közleményben.

A KMKSZ szerint a kezdeményezett korlátozás az ukrán alkotmányon kívül ellentmond az Európa Tanács által kiadott és Ukrajna által is aláírt Emberi jogok európai egyezményében foglaltaknak, mely egyértelműen leszögezi, hogy mindenki szabadon elhagyhat minden országot, beleértve a saját országát is.

A KMKSZ felhívja az illetékesek figyelmét, hogy az alapvető emberi, állampolgári és szabadságjogok korlátozását a hatályos nemzetközi szerződések és ukrán törvények szerint kizárólag törvényi úton lehet eszközölni; sem elnöki, sem kormányrendelettel nem korlátozhatják ezen jogokat.

Az ukrán konfliktusról s kiemelten a kárpátaljai magyarság helyzetéről tájékozódott keddi zárt ülésén a magyar Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága. A tanácskozás után nyilatkozó képviselők szerint kiemelten foglalkoztak az ukrajnai kisebbségek, köztük a kárpátaljai magyarság sorozásával.

Németh Szilárd, a testület fideszes alelnöke elmondta: románok, ruszinok, lengyelek s magyarok is érintettek a szerinte már aránytalanná váló sorozásban. Hozzátette, azt javasolják, hogy európai uniós megoldást találjanak erre a problémára. Mirkóczki Ádám, a bizottság jobbikos tagja kijelentette: a Jobbik követeli a kormánytól, hogy egyetlen magyart se engedjenek besorozni.

Románia elvárja Ukrajnától, hogy a katonai mozgósítás negyedik hulláma során kerülje az etnikai alapú hátrányos megkülönböztetést: egyebek mellett erre hívta fel Teofil Bauer bukaresti ukrán nagykövet figyelmét Bogdan Aurescu román külügyminiszter keddi megbeszélésük alkalmával.

A bukaresti külügyminisztérium közleménye szerint a találkozót a román fél kezdeményezte. A román külügyminiszter elítélte a délkelet-ukrajnai civil lakosság elleni erőszakos cselekményeket és sajnálatát fejezte ki az ukrán válság rendezésére létrehozott összekötő csoport minszki tárgyalásai múlt hét végén nem vezettek eredményre.

Aurescu rámutatott: Románia folyamatosan figyelemmel kíséri a mozgósítást és állandó kapcsolatban van csernyivci és odesszai konzulátusával, kijevi nagykövetségével, az ukrajnai románok képviselőivel, valamint az ukrán katonai és civil hatóságokkal. Mint mondta: Románia elvárja, hogy a törvények betartásával, átlátható és kiszámítható módon, az etnikai és egyéb diszkriminációt kerülve hívják be katonai szolgálatra az embereket.

Az ukrán nagykövet országa köszönetét tolmácsolta Romániának a válság során tanúsított támogatásért. Arról biztosította a román diplomácia vezetőjét, hogy a mozgósításnál nem alkalmaznak etnikai szempontokat és elismerését fejezte ki az ukrajnai román kisebbség azon tagjainak, akik részt vállalnak az ukrán állam és társadalom szeparatizmus elleni küzdelmében.

Románia már tavaly júliusban is figyelmeztette Kijevet, hogy a katonai mozgósításnál ne alkalmazzon etnikai diszkriminációt. Akkor az ukrajnai Csernyivci megye román többségű településein a lakosok útlezárással tiltakoztak az ellen, hogy a térségben csaknem ötszáz román nemzetiségű ukrán állampolgár kapott behívót.

A mozgósítás negyedik hulláma január 20-én kezdődött Ukrajnában. Ennek keretében mintegy 50 ezer embert terveznek behívni.

Az Adevărul című román lap szombaton azt írta: az ukrán hatóságok azzal vádolják Romániát, hogy a behívó elől elmenekült ukrajnai románokat bújtatja. A lap Petro Porosenko ukrán elnök egyik tanácsadójának Facebook-bejegyzését idézve azt közölte: az utóbbi hónapban Csernyivci megyéből a hadkötelesek 17 százaléka lépte át az országhatárt és Romániában bujkál. Az Adevărul úgy tudja: a megyében most 2500 férfi kapott behívó parancsot.

A román külügyminisztérium adatai szerint (a románnal azonosnak tekintett moldovai nyelvűeket is beleértve) Ukrajnának 400 ezer román anyanyelvű lakosa van.