Késésben a sztrádaépítési dömping

Romániában jelenleg 646 kilométer autópályán lehet közlekedni, az ország azonban ennek megkétszerezésével sem érne az Európában ebből a szempontból élen járó államok közelébe: Spanyolországban például 16 ezer kilométernyi sztrádát építettek ki, Németországot pedig 12 ezer kilométeres hálózat fedi le.

Az Eurostat adatai szerint egyébként a 646 kilométernyi sztráda nagy részét az elmúlt tíz évben valósították meg: 2004-ben a még a kommunizmus idején épített alig 113 kilométeren lehetett közlekedni.

A meglévő hálózat ráadásul az ország 41 megyéjéből mindössze tizenhármat – Temes, Kolozs, Hunyad, Fehér, Szeben, Arad, Prahova, Dâmboviţa, Călăraşi, Constanţa, Ilfov, Argeş és Giurgiu megyét – érint.

Erdélyben a kormány nagyszabású terveinek megvalósítása esetén is lesznek hiányosságok, a 2018-ig építendő autópályák ugyanis nem fognak áthaladni Hargita, Beszterce-Naszód, Máramaros és Szatmár megyén, sőt a székelyföldi megyének a távlati, 2023-as elképzelések alapján is csak az északi részét fogja érinteni az országos hálózat.

Victor Ponta még tavaly decemberben ismertette az akkor még közösen kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) és Nemzeti Liberális Párt (PNL) alkotta Szociálliberális Unió (USL) 2014–2018-as időszakra vonatkozó sztrádafejlesztési stratégiáját. A kormányfő akkor úgy fogalmazott: „a célként kitűzött 2018-as határidő nem véletlen, hiszen akkor lesz száz éve, hogy Románia politikailag egyesült, reményeink szerint az ország addigra infrastrukturálisan is egységessé válik.”

A tervek szerint a munkálatokat négy forrásból finanszírozzák majd: a 2014–2020-as EU-s költségvetési időszakban egyrészt európai uniós forrásokat hívnak le a kohéziós, illetve a régiófejlesztési alapból (összesen mintegy 4,8 milliárd eurót), emellett autópálya-építésre fordítják az üzemanyagra áprilistól kivetett, literenkénti plusz 7 eurócentes különadóból származó bevételt (ebből a kabinet legalább évi 750 millió eurós jövedelmet remél).

Dan Şova közlekedésügyi miniszter néhány napja jelentette be, hogy a hétcentes adóból befolyt összegből a Marosvásárhely–Târgu-Neamţ-sztráda, valamint az észak-erdélyi autópálya 93 kilométernyi szakaszának megépítését finanszírozzák.

A kormány a magánszféra támogatására is számít, így egyes részek megépítését koncesszióba adná, több sztrádaszakaszt pedig köz- és magán-együttműködés (public-private partnership) nyomán építenének meg, azzal a feltétellel, hogy a kabinet a költségeknek legfeljebb 49 százalékát állja, az ennél nagyobb arány ugyanis növelné a költségvetési deficitet.