Kelemen: van remény a kisebbségi törvény elfogadására

Kelemen továbbra is bízik abban, hogy már a hét első felében a képviselőház plénumán folytatódhat a kisebbségi törvény több éve húzódó vitája. Ez már csak azért is fontos lenne, mert az RMDSZ a koalícióban maradás feltételéül korábban azt szabta meg, hogy a kisebbségek jogállását szabályozó törvényt a parlamenti ülésszak lezárásáig, azaz június végéig fogadja el a parlament.

A magyar szervezet vezetője annak ellenére is derűlátó, hogy a múlt csütörtökön a képviselőház emberjogi, vallási és kisebbségi bizottságának ülésén sem sikerült megtárgyalni a jogszabály minden cikkelyét és a hozzá benyújtott módosítási indítványokat. Ugyanakkor elfogadtak a magyar közösség számára hátrányos módosításokat, amelyeket nem csupán az ellenzék, hanem a demokrata liberális koalíciós partner is támogatott.

Az egyik ilyen döntés az volt, hogy a tervezet vitáját nem onnan folytatták, ahol az évekkel ezelőtt – még az előző parlamenti ciklusban – abbamaradt, hanem az első cikkelytől kezdve. Emiatt csütörtökön csupán a 18. cikkelyig jutottak el, az ügy húzódik. Az egyik módosítás a 14. cikkelyt érintette, amely az eredeti változat szerint megtiltotta volna, hogy az állam oly módon változtassa meg a kisebbségek által lakott régiók határait, hogy megváltozzanak az etnikai arányok. A most elfogadott, magyar szempontból kedvezőtlen módosítás értelmében azonban az államnak joga lenne megváltoztatni a határokat, ha az nem csorbítja a kisebbségi polgárok jogait, vagyis: az arányok megváltoztatásának tilalma kimaradt.

Mircea Toader, a PD-L képviselőházi frakciójának vezetője a Jurnalul National című napilap hétfői számában kijelentette: a koalíciós egyeztetésen a bizottság által elfogadott módosítás mellett készül állást foglalni, mivel szerinte az eredeti változat alkotmányellenes lenne. Mint fogalmazott, nem lehet megtiltani az államnak, hogy saját belátása szerint szervezze a közigazgatást. A képviselő úgy véli, hogy az államnak csupán a kisebbségek szerzett jogait nem szabad csorbítania.

Cristian Parvulescu neves politológus ugyanennek a napilapnak adott nyilatkozatában viszont úgy vélekedik: ha egy nemzeti kisebbség etnikai arányait csökkentik egy adott közigazgatási egységben, az gyengítheti az adott kisebbség parlamenti képviseletének az erejét is, ez utóbbi pedig ellentétes az emberjogi charta előírásaival. Ezért a politológus szerint éppen a módosított változat lenne alkotmányellenes. Parvulescu ugyanis az alaptörvénynek arra a cikkelyére hivatkozik, amely kimondja: emberjogi kérdésekben a nemzetközi egyezmények felsőbb szintű jogszabálynak tekintendők az ország alkotmányához képest.