Kelemen az alázatról, Markó a Kárpátokról

Az alakulat élére 2001-ben megválasztott szövetségi elnök emlékeztetett: négy évvel ezelőtt partnerséget ígért a román parlamenti pártokkal – azokkal is, amelyek ideológiája nem azonos az RMDSZ-ével –, és rendezni kívánta a szervezet viszonyát a magyarországi kormánypártokkal.

Külön kitért helyzetelemzésében az RMDSZ elmúlt négy évben kifejtett kétszeri kormányzati szereplésére. A régióátalakítást célzó törvénytervezetre utalva elmondta, a magyar közösség szempontjából az is eredménynek számít, ha sikerül megakadályozni valamit.

Az Ungureanu-kabinet bukása kapcsán helyesnek nevezte, hogy a MOGYE magyar karának ügyében a szövetség „elment a falig”. Kelemen egyaránt helyes döntésnek nevezte a kormányra lépésekről, illetve a tavalyi ellenzékbe vonulásról hozott döntéseket, ugyanakkor szerinte az alakulat jól szerepelt az elmúlt időszakban rendezett parlamenti, helyhatósági és államfőválasztáson.

Kelemen szerint az RMDSZ-nek nem állt szándékában illúziókat táplálni a tavaly véglegesített regionális autonómiatervezettel. Úgy vélte, a román társadalommal folytatandó párbeszéd nélkül nem lehet eredményt elérni az önrendelkezésért folytatott törekvés terén.

Bírálta a román nyomozó hatóságoknak és az igazságszolgáltatásnak a kommunizmus idején elkobzott javak ügyében hozott döntését, ítéletét, sérelmezve, hogy például kárpótlások terén a kollektív bűnösség elvét próbálják alkalmazni. „Legyen világos, ártatlannak tartjuk Markó Attilát és szolidárisak vagyunk vele” – utalt az ellene zajló bűnvádi eljárás miatt Magyarországon letelepedett, képviselői mandátumáról nemrég lemondott volt parlamenti képviselőre.

Hasonlóképpen ártatlannak, járulékos áldozatnak nevezte a börtönbüntetését töltő Nagy Zsolt volt távközlési minisztert is, reményének adva hangot, miszerint az RMDSZ egykori ügyvezető alelnöke hamarosan nemcsak lélekben lesz együtt magyar politikustársaival.

Kelemen Hunor az RMDSZ egyik legfontosabb céljának nevezte, hogy a magyar fiatalok versenyképes tudást szerezzenek és anyanyelvükön tanulhassanak. Elismerte, a szövetségnek nem sikerült megszólítania az 1989-es forradalom előtt és után született, a jelenkori Romániában szocializálódott fiatal nemzedék tagjait.

„Nem létezhet erdélyi magyar politika alázat nélkül. Erről szól az újratervezés. Aki ezt nem érti, annak nem ezt a pályát kell választania. Emberközpontú politikát kell folytatnunk, olyat, amelyre támaszkodni lehet\" – szögezte le Kelemen Hunor. Szerinte az alakulatnak úgy kell újraterveznie politikáját, a szavait és a tetteit, hogy élvezze minden egyes régió, kisebb-nagyobb közösség bizalmát.

Markó Béla volt szövetségi elnök elöljáróban a romániai politika bizalomvesztésére világított rá, ami szerinte a kilencvenes évek elején tapasztalt jelenség megismétlődésével fenyeget, amikor „lasszóval kellett fogni” a politikai pályára vállalkozókat.

A szenátor nem rejtette véka alá, nem ért egyet a kongresszus szervezői által meghirdetett újratervezés jelszavával. „Valamennyien tudjuk, hogy a GPS akkor jelez újratervezést, amikor letérünk az útról vagy elszáguldunk a letérő mellett. Céljaink, prioritásaink újragondolásáról lehet beszélni, de az RMDSZ nem tért le a helyes útról” – szögezte le az alakulatot 18 éven keresztül irányító politikus. Úgy vélekedett, valójában Romániát kell újratervezni.

Markó szerint utódjának nem volt könnyű dolga az elmúlt négy év alatt, hiszen számtalanszor kellett nemet mondania alkotmány- és törvénysértésre, és kellett megakadályoznia az erdélyi magyarság szerzett jogainak visszavételét. Klaus Johannis államfővel replikázva leszögezte: igenis van magyarkérdés Romániában.

Markó azzal a kissé rejtélyes hasonlatával zárta beszédét, miszerint – a jövőre esedékes választások közeledtével – az RMDSZ-nek „ott kell lennie a pilótafülkében”. „De vigyáznia kell, mert az Alpok ugyan messze van, de a Kárpátok közel” – fogalmazott a volt szövetségi elnök, minden bizonnyal a Germanwings légitársaság gépének nemrég az öngyilkos másodpilóta miatt bekövetkezett katasztrófájára utalva.