Jézus nem lenne adócsaló

– Lenyűgözően gazdag az életrajza: gazdasági szakemberként sok helyen megfordult, mindent elért, amit el szeretett volna érni. Multinacionális világcégeknél betöltött vezetőtisztségek után az utóbbi negyed században a magyarországi jezsuita rend egyik alapemberévé, közismert előadóvá, egyházi médiaarccá vált. Hogyan kezdődött ez a nem mindennapi karrier?

– Gyerekkoromban újságíró akartam lenni, lenyűgöztek Egon Erwin Kisch és Richard Katz riportjai. Édesapám azonban lebeszélt a zsurnalisztikáról, azt mondta, link szakma, de ha mégis ezt szeretném, előbb járjak ki egy rendes egyetemet, és ha értek is valamihez, akkor legyek szakújságíró.

– Nem lehetett könnyű a kezdés, hiszen szülei disszidáltak Magyarországról...

– Érettségi előtt, 1962-ben látogatóba mentünk nagymamámhoz Nyugat-Berlinbe, és ott is maradtunk. Karácsony előtt Frankfurtban, a német hatóságok szűrésén találkoztam a Kasti Magyar Gimnázium tánc- és énekcsoportjával, elbeszélgettem a diákokkal, meg az igazgatóval, és megszületett a döntés. Később kiderült, hogy ösztöndíjat is kapok. A közgazdaságra a magyar kollégiumban egy évvel korábban érettségiző Závoly Péter barátom hívta fel a figyelmem: ő a leuveni Katolikus Egyetemen tanult Belgiumban, és áradozott az ottani lehetőségekről. Később a Siemens cég menedzsere lett, manapság a kezdő vállalkozóknak szóló magyarországi startup programok főguruja.

– Sokan azt tartják, becsületes könyveléssel manapság csődbe jut egy cég...

– A Keresztény Vállalkozók Egyesületében fél éven át tartó vita volt erről. Én azt mondtam, inkább termékfejlesztésre fordítsa valamennyi vállalkozó azt a pénzt, ami adócsalásra menne. Ezzel legyél jobb, mint a másik. Nem az a megoldás, hogy nem adok számlát. Lehet, hogy így nehezebb lesz az utad, de a végén te leszel a nyerő. Mindig megkérdezem a hallgatóságtól: ha ma Jézus élne, vajon adócsaló lenne? Biztosan nem!

A teljes interjú az Erdélyi Napló december 24-én megjelenő 51-52. lapszámában olvasható.