
Elismerte Ion Iliescu volt államfő, hogy a 2002–2003-as időszakban „elvi beleegyezését” adta ahhoz, hogy az Amerikai Egyesült Államok Központi Hírszerző Ügynöksége (CIA) központot hozzon létre Romániában.
2015. április 23., 17:392015. április 23., 17:39
Az exelnök a Der Spiegel című német hetilapnak nyilatkozva azt mondta: nem tudott róla, hogy titkos börtönt akarnak az intézményben működtetni. A részleteket Ioan Talpeş, az államfői hivatal akkori vezetője, a Külügyi Hírszerző Szolgálat (SIE) korábbi igazgatója dolgozta ki.
Iliescu a német lapnak elmondta: az amerikai szövetségesek azt kérték, hogy Románia biztosítson a számukra egy helyiséget. Ő elvi beleegyezését adta, a részletekkel azonban Talpeş foglalkozott, aki többek között az államfő hivatal nemzetbiztonsági osztályát is vezette.
Kijelentette: a CIA kérésének teljesítése olyan gesztus volt, amellyel a küszöbön álló – és 2004-ben bekövetkezett – NATO-csatlakozás előtt elősegítette az Egyesült Államok és Románia közötti közeledést. Iliescu azt állította: akkoriban nem tűnt jelentős dolognak a kérés, és azért hagyta jóvá, mert egy katonai szövetségesről volt szó. Ugyanakkor, ha tudta volna, hogy mire szolgál a CIA rendelkezésére bocsátott helyszín, nem hagyta volna jóvá – állította Iliescu.
Ioan Talpeş megerősítette a Der Spiegelnek Iliescu által mondottakat. Elmondta, a CIA 2003 és 2006 között használta a rendelkezésére bocsátott ingatlant, és az akkori államfő szabad kezet adott neki az ügy rendezésében. Azt mondta, nem volt információja arról, mi zajlik az épületben, de tudta, hogy akár „veszélyes dolgok” is történhettek.
Traian Băsescu volt államfő, aki 2004 és 2014 között állt az ország élén, a hivatalos román álláspontot ismételve még múlt héten is tagadta, hogy Romániában titkos CIA-börtön működött volna, amelyben bírói jóváhagyás nélkül tartottak fogva, illetve kínvallatásnak vetettek alá olyan személyeket, akiket azzal gyanúsítottak, hogy iszlamista terrorszervezetek tagjai.
A washingtoni szenátus vizsgálóbizottsága decemberben hozta nyilvánosságra a CIA fogolykínzásairól szóló jelentést, amely alapján a The Washington Post azt írta: beazonosítható, hogy a CIA Romániában is működtetett titkos börtönt.
A titkos börtönök kapcsán – amelyek létét Bukarest az évek során mindvégig tagadta – a The Washington Post azt írta: a jelentés szerint a CIA a terrorizmussal gyanúsított személyeket többek között romániai, afganisztáni, thaiföldi, litvániai és lengyelországi helyszíneken tartotta fogva és kínozta.
Az úgynevezett „fekete helyszíneket” (black sites) országonként más-más színkóddal jelölték a titoktartás érdekében, azonban a lap szerint egyéb utalásokból kikövetkeztethető, melyik helyszín hol található – Romániáé a fekete, Lengyelországé a kék, Litvániaié az ibolya szín volt.
A romániai és litvániai központokat 2002-ben, illetve 2003-ban hozták létre, Romániába 2003-ban érkezett az első fogolyszállítmány. 2005-ben ide szállították Abu Farádzs al-Líbit, az al-Kaida harmadik számú vezetőjét.
A jelentésből kiderül: Michael Guest akkori bukaresti amerikai nagykövet elfogadhatatlannak nevezte, hogy a CIA nem értesítette a külügyminisztériumot a titkos börtönökről. Az is szerepel benne, hogy a bukaresti hatóságok 2006-ban kérték a romániai létesítmény bezárását.
A dokumentum szerint a CIA titkos börtöneiben George W. Bush elnöksége alatt legalább 119 személyt tartottak fogva (korábban a kémszervezet 98 foglyot ismert el), akik közül 39-et vetettek alá a vitatott vallatási módszereknek. A vallatás legalább egy emberéletet követelt: a leláncolt fogoly kihűlt. Több más fogvatartottat a kimúlás határáig gyötörtek.
Navi Pillay dél-afrikai jogász, az ENSZ volt emberi jogi főbiztosa és a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság egykori bírája kapja idén a Nobel-békedíjat – jelentette be pénteken Oslóban a Norvég Nobel-bizottság.
Anne Carson kanadai szerzőnek ítélte oda az idei irodalmi Nobel-díjat a Svéd Akadémia, amely csütörtökön Stockholmban jelentette be döntését.
Törökországban került kézre Iurie Radulov, alias „Babior”, az egyik legrettegettebb bűnöző a Moldovai Köztársaságban, akinek az 1990-es évek elején – az akkori nyomozati anyagok szerint – Romániával is voltak kapcsolatai.
Az Európai Bizottság szerdán 1,24 milliárd eurót folyósított Ukrajnának a 90 milliárd eurós támogatási hitel védelmi célú alapjából, a forrás ukrán vállalatok által gyártott drónok, drónelhárító eszközök, lőszerek és rakéták beszerzését fedezi.
Elhunyt kedden 102 éves korában Los Angelesben Eva Marie Saint, A rakparton című Elia Kazan-film Oscar-díjas színésznője – írja az MTI Variety.com portálra hivatkozva.
Dróntámadás következtében egy hajó elsüllyedt, egy másik pedig megrongálódott kedden a Fekete-tengeren, Bulgária partjainál – írja az MTI helyi médiajelentésekre hivatkozva.
Megjelent a spanyol parlament feloszlatásáról és november 29-ére előrehozott választások kiírásáról szóló rendelet a spanyol hivatalos állami közlönyben (BOE) kedden. A dokumentumot azután tették közzé, hogy VI. Fülöp spanyol király aláírta.
Az egészségügyi helyzet „ellenőrzés alatt áll” Oroszországban – nyugtatnak az orosz hatóságok, miután a sajtóban megjelent információk szerint egy laboratóriumi technikus pestisben halhatott meg Szibériában. Az ügyben az amerikaiak is megszólaltak.
Az Európai Bizottság támogatja, hogy Montenegró 2028-ban az Európai Unió 28. tagállamává váljon, a csatlakozási folyamat lezárásához azonban politikai stabilitásra és széles körű pártközi támogatásra van szükség – jelentette ki Ursula von der Leyen.
A Flydubai Tel-Avivba tartó járatának egyik pilótája megkéselte a másikat, feltehetően a gép lezuhanását akarta okozni – jelentette ki szerdán délután Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök a reggeli légi incidenssel kapcsolatban.
szóljon hozzá!