Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

20:28

Kiszenvedte a győzelmet a Marosvásárhelyi VSK

20:14

Fénybe borultak a temetők mindenszentek estéjén

18:37

Nem tudott betalálni a KSE: vérszegény döntetlen idegenben

17:41

Felzárkózott a középmezőnybe a Gyergyói VSK

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Baleset miatt tönkrement családért fognak össze

Meghalt egy kiskorú, miután egy kvad lesodródott az útról Gyergyóalfaluban

Késsel sebesítettek meg egy férfit Csíkszeredában

Mentőhelikoptert hívtak a tragikus balesethez Vaslábra

Fényes nappal a rendőrség udvaráról lopta el a rendőrautót, majd egy másik megyébe, hazáig hajtott vele

Most már engedéllyel épül az ortodox temető Csíkszeredában

Négy atombiztos bunker is helyett kapott a világ legnagyobb ortodox templomának alagsorában

Svájci alapokra pályázik Csíkszereda a mélyszegénység felszámolására

Folyamatosan kúsznak fel az üzemanyagárak, jövő év elején már átléphetjük a 8 lejes lélektani határt

Festékkel rongálták meg az aradi vértanúk arcképeit Székelyudvarhelyen

Hosszútávú egészségkárosító hatása lehet a koronavírus-fertőzésnek

Fontos a koronavíruson átesettek nyomon követése. Hosszútávú hatásai lehetnek a betegségnek. Képünk illusztráció

Fotó: Veres Nándor

Egyre több koronavírus-fertőzésen átesett páciens számolt be hosszútávú egészségkárosító hatásokról, amelyek rontják az életminőségüket. Jó hír, hogy az ilyen helyzetben lévő személyek orvosi monitorizálását decembertől az egészségbiztosító állja, ám az is tény, hogy Romániában még nem veszik eléggé komolyan a nyomon követést.

Iszlai Katalin

2020. december 22., 11:052020. december 22., 11:05

Több oka is van, hogy az elmúlt időszakban lecsökkent az új esetek száma az országban, ám a következő év elején ismét növekedés várható – véli Fejér Szilárd vegyész, kémikus, kutató, a sepsiszentgyörgyi Pro Vitam diagnosztikai laboratórium vezetője, akivel emellett a fertőzés okozta maradandó károsodásokról is beszélgettünk.

Mint a kutató részletezte,

az eddigi tapasztalatok alapján az látszik, hogy egy növekedés után csökkenés következik az esetszámok tekintetében, jelenleg is egy ilyen periódusban vagyunk.

Ennek az lehet az oka, hogy a fertőzési láncolatok lecsökkentek: mindenkinek van egy ismerősi hálózata, és nagyrészt csak abban mozgott a korlátozások következtében, így kevés esély volt arra, hogy idegen emberek találkozzanak egymással. Emellett október-novemberben egyes páciensek szervezetében rengeteg vírus volt, ők voltak az úgynevezett szuperfertőzők, most viszont egyre kevesebb ilyen van. Fejér Szilárd szerint azonban újból erőre fog kapni a vírus, főként az ünnepek miatt, amikor sokan látogatnak haza, megnő az olyan találkozások esélye, amelyekre egyébként nem került volna sor.

A tudományos előrejelzések szerint január-februárban várható az esetszámok újabb növekedése, a kérdés csak az, hogy erősebb vagy gyengébb lesz, mint a korábbi hullám. A jelenségre a téli időszak is ráerősít, mivel ilyenkor többet tartózkodnak zárt térben az emberek, ami szintén növeli a megfertőződés kockázatát

– emelte ki.

A szakember arra is kitért, hogy a Covid-betegeket a háziorvosnak a gyógyulás után is nyomon kell követnie, és ha valamilyen gondot észlel, az részletesebb kivizsgálást igényel. Újdonság, hogy a fertőzésen átesett betegek hosszútávú orvosi monitorizálását decembertől az egészségbiztosító állja, méghozzá úgy, hogy más krónikus betegekhez hasonlóan (onkológiai, cukorbetegség stb.) a kezelőorvos olyan küldőpapírt állíthat ki, amivel

akkor is lehet laboratóriumi és egyéb ambuláns vizsgálatokat végezni az egészségügyi szolgáltatóknál, ha elfogyott ezeknél a rendelkezésre álló keret.

Ez különböző vizsgálatokat jelenthet, mint röntgen, vérvizsgálatok vagy bármi más, amiről a kezelő- vagy háziorvos úgy gondolja, hogy szükséges. Erre azért van nagy szükség, mivel egyre több kutatás bizonyítja, hogy a fertőzés maradandó károsodásokat okozhat.

„Úgy hívják ezt, hogy long Covid, azaz hosszú Covid. Ez azokra az esetekre vonatkozik, amikor már rég nem fertőz az illető, de még mindig vannak tünetei. Ezeknek elég széles a palettája, a tüdőkárosodás az egyik legfőbb panasz, illetve a vérrögképződés, amely miatt trombózis, embólia fordulhat elő hosszabb távon. Emellett szintén tönkretehetik az érintettek életminőségét a neurológiai tünetek, például a krónikus fáradtság vagy a depresszió. Maradandó tünet lehet továbbá a fülzúgás is, ami ugyan nem életveszélyes, de az őrületbe tudja kergetni az embert” – magyarázta a kutató. Hozzátette: nálunk még nem veszik eléggé komolyan ezt a nyomon követést, pedig nagy szükség lenne rá. A szakemberek ugyanis már régóta hangsúlyozzák, hogy

nemcsak a halálozási arány veszélyes ebben a betegségben, hanem a hosszútávú tünetek is, amelyek rontják az életminőséget.