Ennek az lehet az oka, hogy a fertőzési láncolatok lecsökkentek: mindenkinek van egy ismerősi hálózata, és nagyrészt csak abban mozgott a korlátozások következtében, így kevés esély volt arra, hogy idegen emberek találkozzanak egymással. Emellett október-novemberben egyes páciensek szervezetében rengeteg vírus volt, ők voltak az úgynevezett szuperfertőzők, most viszont egyre kevesebb ilyen van. Fejér Szilárd szerint azonban újból erőre fog kapni a vírus, főként az ünnepek miatt, amikor sokan látogatnak haza, megnő az olyan találkozások esélye, amelyekre egyébként nem került volna sor.

– emelte ki.

A szakember arra is kitért, hogy a Covid-betegeket a háziorvosnak a gyógyulás után is nyomon kell követnie, és ha valamilyen gondot észlel, az részletesebb kivizsgálást igényel. Újdonság, hogy a fertőzésen átesett betegek hosszútávú orvosi monitorizálását decembertől az egészségbiztosító állja, méghozzá úgy, hogy más krónikus betegekhez hasonlóan (onkológiai, cukorbetegség stb.) a kezelőorvos olyan küldőpapírt állíthat ki, amivel

Ez különböző vizsgálatokat jelenthet, mint röntgen, vérvizsgálatok vagy bármi más, amiről a kezelő- vagy háziorvos úgy gondolja, hogy szükséges. Erre azért van nagy szükség, mivel egyre több kutatás bizonyítja, hogy a fertőzés maradandó károsodásokat okozhat.

„Úgy hívják ezt, hogy long Covid, azaz hosszú Covid. Ez azokra az esetekre vonatkozik, amikor már rég nem fertőz az illető, de még mindig vannak tünetei. Ezeknek elég széles a palettája, a tüdőkárosodás az egyik legfőbb panasz, illetve a vérrögképződés, amely miatt trombózis, embólia fordulhat elő hosszabb távon. Emellett szintén tönkretehetik az érintettek életminőségét a neurológiai tünetek, például a krónikus fáradtság vagy a depresszió. Maradandó tünet lehet továbbá a fülzúgás is, ami ugyan nem életveszélyes, de az őrületbe tudja kergetni az embert” – magyarázta a kutató. Hozzátette: nálunk még nem veszik eléggé komolyan ezt a nyomon követést, pedig nagy szükség lenne rá. A szakemberek ugyanis már régóta hangsúlyozzák, hogy