Gyümölcsök a vegyszerek árnyékában

Vegyszermaradványokat találtak a bevizsgált zöldségek és gyümölcsök egynegyedében a romániai piacon. Miközben jövőtől uniós szinten egységes lesz az ellenőrzés, a teljes körű hazai felzárkózás várat magára.

2015. május 20., 11:322015. május 20., 11:32

Itt állíthatja be, hogy a Google-találatokban elöl legyen a Székelyhon!

Az Országos Állat-egészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Hivatal áprilisi ellenőrzése nyomán végzett laboratóriumi vizsgálatok kiderítették: a Romániában forgalmazott zöldség, gyümölcs és gabona negyede tartalmaz növényvédőszer-maradványokat. A 3500 minta alapján az almában találták a legtöbb vegyszert, a vizsgált gyümölcs 80 százaléka importból származik. Az átlagosnál magasabb vegyszer-szennyezettségi mutatókat találtak a Törökországból behozott citrusfélékben, elsősorban a citromban és a grépfrútban. A 70 százalékban ugyanonnan importált paradicsom sem vizsgázott túl jól: a gyümölcs húsában 3-5 féle növényvédőszer maradványaira bukkantak. A drágábban kínált biozöldségben és biogyümölcsben is találtak szermaradványokat. A szakemberek szerint azonban a bevizsgált zöldség- és gyümölcsminták kevesebb, mint egy százalékában volt a határértéknél valamivel magasabb a szermaradvány.

A szúrópróbaszerűen végzett laborvizsgálatok egyelőre csak a nagybani zöldség- és gyümölcsforgalmazókra korlátozódnak. Jövő évtől az Európai Unió egész területén egységes szempontok szerint ellenőrzik nem csak a húst, a tejtermékeket és a bort, hanem a gyümölcsöket és a zöldségeket is. Míg a hús-, a tej- és a gabonafeldolgozóknak, illetve pékségeknek Romániában is belső élelmiszer-ellenőrzési procedúrájuk van – amit az erre hivatott állami ellenőrző szervek nyomon követnek –, a zöldségekben és a gyümölcsökben lévő szermaradványok ellenőrzése sokkal esetlegesebb és felületesebb. Egyes élelmiszer-ipari szakemberek szerint biztonságosabb ma húst, tejterméket, befőttet, különféle konzerveket vagy kenyeret fogyasztani a romániai kereskedelemből, mint friss zöldséget és gyümölcsöt, amelynek származási helye és a beszerzési útvonal esetenként kérdéses.

A teljes írás az Erdélyi Napló május 21-én megjelenő 20. lapszámában olvasható.