Gyergyóba is betörnének a nyugati fafeldolgozók

Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke juttatta el a sajtónak „a jövőt jelentő összefogást” sürgető felhívását. Az elnök rávilágít arra, hogy míg Rétyen egy osztrák cég akar faiparban teret hódítani 650 munkahely teremtését ígérve 150 millió eurós beruházással, Vaslábon egy német famegmunkáló szeretne 70 hektáron 40 millió eurós beruházást megvalósítani, 400 munkahelyet létrehozni. Az elnök szerint mindkét cég dobálózik a számokkal marketingcéllal, és felveti a kérdést: „Újabb multis mézesmadzag a székelyföldi faiparban?”

Létrejöhetne a „székelymulti”

„Továbbra is meggyőződésem, hogy hosszú távon a helyi emberek, vállalkozók munkájára építhetünk biztos jövőt, mert a külföldi vállalatoknak, bár az ellenkezőjét állítják, nem fontos sem a munkahelyek létesítése, sem a környezet védelme. Biztosak lehetünk benne, hogy nekik egyetlen dolog a fontos: a profit, amit elvisznek a térségből” – áll a Borboly Csaba által aláírt levélben, melyben összefogásra kéri fel az erdőtulajdonosokat, a közbirtokosságokat, a helyi fafeldolgozókat a térség jövője érdekében. „Csak akarat és párbeszéd kell ahhoz, hogy létrehozzanak egy hasonló üzemet, mint amilyet a külföldi cég tervez. Ha összefognak, akkor tőkeerős cégük mellé már nem nagyon telepedne a térségbe más vállalat. Együtt, összehangolt tevékenységgel védhetik meg érdekeiket!”

Kérdésünkre Borboly Csaba azt is elmondta, hogy a megyei önkormányzatot még nem kereste meg a Vaslábon befektetni akaró vállalkozás képviselete, de a megyei vezetőség szeretne elébe menni a dolgoknak. „Tavasz óta, a rétyi beruházás hírére már léptünk: egyeztetéssorozatot szerveztünk közbirtokosságokkal, fafeldolgozókkal, magánerdészetekkel, valamint a sajtót is bevontuk egy tudatosító kampányba. Ugyanakkor megalakult a fenntartható erdőgazdálkodás munkacsoportunk, és azt szeretnénk tudatosítani a lakosságban, vállalkozókban, hogy a fa helyi feldolgozása és nagyarányú helyi értékesítése jelentős gazdasági potenciált jelent Székelyföldön, és ez irányba kell elmenni. Meglévő hatáskörünkkel leginkább közvetítő, kezdeményező szerepet tudunk vállalni, és amúgy is kettőn áll a vásár: az érdekelt helyi vállalkozókon, közbirtokosságokon múlik, hogy összefognak-e, felismerik-e a közös, hosszú távú érdeket vagy sem. Nem kellene hagyniuk, hogy idegenek fölözzék le a hasznot, amikor abból a helyiek is részesülhetnének.

Vasláb várakozó állásponton

„Megkereste a község vezetőségét egy németországi cég, melynek Szebenben is van kirendeltsége; zöld energiát állítana elő, fahulladékot dolgozna fel, munkahelyeket teremtene, ehhez a község tulajdonát képező 70 hektáros területet vásárolná meg” – tájékoztatott a részletekről Fórika István, Vasláb alpolgármestere. Az elöljáró elmondta, a német cég képviselői nem árultak el részleteket a beruházásukról, azt hangsúlyozták, hogy a vállalkozás nem zavarná a marosfői turizmust, por- és füstmentes feldolgozást terveznek. A terület négyzetméteréért egy eurót ígértek, és a helyi döntéshozó testület elvi beleegyezését adta, de pusztán csak arra, hogy szóba jöhet a területvásár. „Szerződéskötés nem volt, egyébként is lévén, hogy külterületről van szó, a megyei tanács kell engedélyeket biztosítson; az ő beleegyezése nélkül itt nem lehet semmiféle feldolgozó” – közölte az alpolgármester.

A német cég emberei több mint egy hónapja jártak legutóbb Vaslábon, akkor a területen végeztek technikai méréseket. Fórika úgy értesült, hogy egy három kilométeres vasútvonalat is létre szeretnének hozni a majdani feldolgozó teleptől a vasútállomásig, de ennek nyomvonala magánterületeken haladna végig, és a cég nem akar belebonyolódni birtokviszonyok tisztázásába. Lehet, ez az oka a megtorpanásnak.

A község tulajdonát képező 70 hektáros terület jogi helyzete tisztázott, de kérdéses, lehetne-e oda famegmunkálást célzó üzemet létesíteni. Vaslábnak a Csíkszereda felé eső végében lévő birtokrész ugyanis egy legelő, mely lápos területen helyezkedik el. Továbbá kérdéses az is, hogy a Natura 2000 részét képező terület alkalmas-e ilyen beruházásra.

Mire használható a védett terület?

Korpos Attila parkigazgató, a Natura 2000 területek kezelésével megbízott Gyergyószentmiklósi Erdészeti Hivatal munkatársa kérdésünkre elmondta: hallomásból tud a beruházási szándékról, hivatalosan senki nem kereste meg. A Natura 2000-es területeken belül különböző kategóriájú részek vannak, ez határozza meg, hogy melyiken milyen tevékenységet lehet folytatni. „Ha a tevékenység valamilyen hatással lehet a vaslábi lápra, akkor kizárt, hogy engedélyt szerezhessenek rá” – fogalmazott a parkigazgató a ritka állat- és növényvilágnak helyet adó védett terület ökoszisztémáját féltve.

Olaszok kacsintgatnak Szentmiklós felé

A mintegy háromezer embernek munkát biztosító, másfélszáz kis- és közepes vállalkozást tömörítő Arbor szövetség szerint a külföldi nagybefektetők térhódítása miatt sanyarú sors vár a honi faiparra.
Tönkremehetnek a hazai faipari vállalkozások, több ezer munkahely megszűnhet, és beláthatatlan környezeti károk következhetnek be a térségben. „A Holzindustrie Schweighofer térhódítása Kovászna megyében nem más, mint a székelyföldi és ezen túlmenően a romániai faipari egységek tudatos csődbe taszítása, és ezen vállalkozások alkalmazottainak a munkanélküli irodákhoz való átirányítása” – állítja az Arbor szövetség igazgatótanácsa, amely szerint a nagybefektető miatt mintegy 14 ezer munkahely fog megszűnni országszerte, mivel terjeszkedése nemcsak a fafeldolgozó cégeket érinti hátrányosan, hanem a turisztikai, valamint a segédanyagokat, faipari gépeket és cserealkatrészeket gyártó vállalkozásokat is.

Az Arbor Famegmunkálók Szövetsége nevében Bajkó Tibor fejtette ki véleményét az újabb, Vaslábra tervezett beruházás kapcsán: „Az Arbor túl kell jusson azon, hogy vészmadárkodjon. Tudunk a vaslábi beruházás tervezéséről, és tudunk arról is, hogy Gyergyószentmiklóson egy olasz cég akar befektetni, a megfelelő helyet keresi a famegmunkálásra”. Bajkó azt is elmondta, hogy üdvözlendő a megyei önkormányzat összefogásra való ösztönzése, de magasabb szinten is jó lenne a helyi vállalkozások pártját fogni. A rétyi osztrák, vaslábi német és gyergyószentmiklósi olasz beruházási szándékról úgy vélekedett, hogy ez akár egy általuk nem ismert szándék előjele is lehet. Nem kizárt, hogy például brüsszeli lobbinak köszönhetően hamarosan csökkenteni fogják húsz évvel a fenyő vágásérettségét, így tarolni lehet a székelyföldi erdőket. Érdekes egybeesés, hogy több külföldi cég technológiája 60–70 éves fenyők feldolgozására alkalmas.

Zöld utat kaphat a „fakirály”

A székelyföldi fafeldolgozók hónapokkal ezelőtt egy osztrák nagybefektető Kovászna megyei megtelepedése miatt is megkongatták a vészharangot. A négyszáz éves múltra visszatekintő, Romániában tíz éve megtelepedett Holzindustrie Schweighofer március végén jelentette be, hogy 150 millió eurós beruházással fafeldolgozó üzemet épít a Sepsiszentgyörgy közeli Rétyen. Az 50 hektáros területre tervezett fafeldolgozó üzem – a cég ötödik romániai gyára – 650 személynek ad majd közvetlenül munkát, közvetve pedig további 2000 munkahelyet teremt a térségben. A befektetők szerint a jövőre beinduló üzem évente 800 ezer köbméter fát dolgoz fel, amelyet elsősorban az ázsiai piacra szállítanak. A Zöld Székelyföld Egyesület úgy véli, a Schweighofer gyakorlatilag a székelyekkel fogja kivágatni a saját erdőiket, emiatt a szervezet szerint nagy felelőtlenség egy ilyen méretű beruházást beengedni a régióba, amíg nem sikerül rendet teremteni az erdőgazdálkodásban, és nem tudják visszaszorítani a falopást, kifehéríteni az iparágat.
Ennek ellenére úgy tűnik, a régióban „fakirálynak” gúnyolt Gerald Schweighofer tervét semmi sem hiúsítja meg, mindössze a rétyi önkormányzati képviselő-testület jóváhagyására van már szüksége az osztrák vállalatnak a település határába tervezett fűrésztelep területrendezési tervéhez, miután a megyei urbanisztikai bizottság rábólintott az iratcsomagra, a környezetvédelmi hatóság pedig megállapította, hogy a fűrészüzem nem fogja károsítani a környezetet, és nem jelent kockázatot a lakosság egészségére, a tervezett nagy kapacitású hőközpont pedig nem szennyezi a levegőt, a talajt vagy a felszíni vizeket.