Felmérés: diákjaink mintegy fele funkcionális analfabéta

A gond az, hogy a gyerekek megtanulnak ugyan olvasni, azonban lassan, nem folytonosan teszik. A szavakra koncentrálnak, nem tudják összefüggésében követni a szöveget. A hosszabb szavakat nem tudják kiolvasni, és mire a bővített mondat végére érnek, elfelejtik az elejét – magyarázta Ferencz Csaba székelyudvarhelyi fizika szakos tanár, aki két helyi középiskolában is tanít. Számára az a furcsa, hogy ha a tanár hangosan felolvassa ugyanazt a szöveget, akkor a diákok megértik. Véleménye szerint azonban nem a gyerekek képességével van baj, hanem azzal, hogy többségük nem olvas. „Aki nem tud olvasni, az tanulni sem tud” – összegezte a pedagógus.

Hasonlóképpen vélekedik Balázs Enikő is, aki Kápolnásfaluban tanító és könyvtáros. A gyerekek jó része nem tanul meg folyamatosan olvasni, ezért nem érti a szöveget – mesélte a tanítónő, aki szerint a megváltozott életmód eredményezte az önálló tanulás hiányát. A későig dolgozó szülők egy része tanárhoz küldi pótórára a gyerekét, vagy elvégzi helyette a házi feladatot, az iskolában pedig nincs lehetőség egyénre szabott segítségre, ezért negyedik osztály végére sokuk lemarad a tananyaggal. Ő könyvtárosként azt vette észre, hogy még a nagyobb diákok is először a képes könyvekbe néznek bele, amelyekben pedig hosszabb a szöveg, azt visszateszik a polcra. Azt a mesét, amelyhez nem társul kép, nem értik meg. Ezzel kapcsolatban egy érdekes tapasztalatáról is beszámolt: ének tanulásakor előfordult, hogy amikor a tanító kikapcsolta a képernyőt, amelyen a gyerekdalhoz készült animáció ment, a gyerekek elakadtak az éneklésben, de amikor lenémította a készüléket és visszakapcsolta a képernyőt, a kicsik a mozgó képsort látva végigénekelték a dalt.

Mi a funkcionális analfabetizmus?

A funkcionálisan analfabéta az a személy, aki nehezen vagy alig tud olvasni, nehezen ért meg összefüggő szövegeket, az olvasottakat nem tudja összekapcsolni korábbi ismereteivel, képtelen szóban és írásban kifejezni véleményét az elolvasott szöveggel kapcsolatban, és alkalmazni sem tudja a megszerzett ismereteket, ami így a továbbtanulásban is akadályozza őt.

Az általános iskola felsőbb osztályaiban tanuló diákok a szaktantárgyakat szövegértés, valamint alapfokú ismeretek hiányában képtelenek elsajátítani. Horváth Rozália udvarhelyi kémia szakos tanár szerint mintegy negyedük nem érti az egyszerűbb szövegeket sem, és nem tudja osztályozni az adatokat. Ő úgy véli, évről évre rosszabb a helyzet, a diákok érdektelenek, figyelmetlenek, hiányzik az alapismeretük matematikából és természettudományokból, ez pedig további gondokat okoz, ugyanis ezek nélkül a kémia és a fizika sem sajátítható el. A pedagógus úgy véli, sokat javítana a helyzeten, ha csökkentenék a tananyagmennyiséget.

Attól, hogy valaki nem érti a szépirodalmi szöveget, még nem lehet rásütni, hogy funkcionálisan analfabéta – véli egy általunk megkérdezett székelyudvarhelyi magyar szakos tanár. Aki meg tud tanulni olvasni, csak akkor nem érti a mindennapi szöveget, ha valamilyen tanulási, illetve értelmi zavarral küszködik (pl. diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia) – magyarázta. Ő úgy véli, gyakran a felmérőkkel van a gond, mert sok esetben úgy vannak megfogalmazva, hogy első olvasásra lehetetlen megérteni, szerinte ez az oka a funkcionális analfabetizmusról szóló ijesztő statisztikának. Ő több mint három évtizedes pályafutása alatt alig találkozott olyan egészséges gyerekkel, aki nem értette azt a szöveget, amelyet tanultak – summázott a tanár.

Már tíz-tizenöt éve tapasztalják, hogy a funkcionális analfabetizmus gondot jelent az iskolákban, de nem tudja, mit lehetne tenni a jelenség ellen – mondta el megkeresésünkre Görbe Péter, Hargita megye főtanfelügyelője. Úgy véli, a tantervek nem megfelelők az illető korosztályok számára, mert sokszor többet követelnek a diáktól, mint kellene. A pedagógusok viszont hajlamosak arra, hogy a jobban teljesítő gyerekekkel továbbhaladjanak, és nem figyelnek a gyengébbek felzárkóztatására, pedig ennek módját is meg lehetne találni. Ugyanakkor a témával kapcsolatban még elmondta, a tankönyv nem arra van, hogy a borítótól az utolsó betűig bemagolják a gyermekek, hanem hogy segítse a tantárgy megértését.

Az nem ismert, hogy a megye tanintézeteiben milyen arányban van jelen a funkcionális analfabetizmus, ilyen jellegű felméréseket nem végez a tanfelügyelőség.

Túlterheltek a diákok

Nagyon elszomorítónak tartja a statisztikai adatokat Király András oktatási államtitkár, azonban úgy véli, hogy a megváltozott tananyagnak köszönhetően az előző évekhez képest javul a helyzet. A szaktárca évente készít szintfelmérést a másodikos, negyedikes, illetve hatodikos diákok körében, ennek eredménye alig két százalékkal jobb az említett kutatás eredményénél – tette hozzá. A problémáért részben a diákok túlterheltségét okolja, a magas óraszámok miatt nincs idő a tananyag megfelelő begyakorlására. Az egyetlen hatásos megoldásnak ő egy új kerettanterv kidolgozását látja, melynek összeállításakor többet kellene szakemberekkel konzultálni.