
Felbontotta a Bechtel sztrádaépítővel az észak-erdélyi autópálya megépítésére 2004-ben kötött szerződést a kormány. Az amerikai vállalatnak Bukarest az eddigi 1,4 milliárd euró mellett még 37,2 millió eurót kell fizessen.
2013. május 30., 14:062013. május 30., 14:06
2013. május 30., 14:072013. május 30., 14:07
A szerződésbontást Dan Şova jelentette be szerda este egy televíziós műsorban. Az infrastrukturális beruházásokért felelős tárca nélküli miniszter közlése szerint a sztrádaépítésre tíz éve megkötött, 2,2 milliárd eurós szerződés felbontásáról február elején kezdték meg a tárgyalásokat az amerikai vállalattal. Sikerként könyvelte el, hogy egy ilyen nagy jelentőségű szerződés kapcsán alig pár hónap alatt egyezségre jutottak az építővel. Mint mondta, a tárgyalások során április 30-a körvonalazódott a megállapodásra, ez mindössze azért késett, mert a munkatelepeken elhúzódott az átadási-átvételi jegyzőkönyvek lezárása.
A román állam még 37,2 millió eurót kell átutaljon a sztrádaépítőnek. Şova azt állítja, hogy az összeg jelentős része az eddig elvégzett ám még ki nem fizetett munkálatok ellenértékét teszi ki. „Maga a kártérítés alig néhány millió euróra rúg, a többi az elmaradt kifizetéseket jelenti, mint a telephelyek őrzése, a munkálatok konzerválása és hasonlók” – mondta. Hozzátette: „a Bechtel kezdetben sokkal nagyobb összegre tartott igényt, de miután eléjük tettük, hogy ők mennyivel tartoznak az Országos Autópálya és Országútvállalatnak (CNADNR), máris meg tudtunk állapodni egy sokkal kisebb és számunkra elfogadható összegben.”
Dan Şova úgy vélte: ezen szerződés alapján az autópálya már biztosan nem épült volna meg. „Ezt bizonyítja az is, hogy 1,4 milliárd euróért tíz év alatt mindössze 52 kilométer tudtak átadni” – tette hozzá. Tájékoztatása szerint a szükséges formaságok lezárását követően teljes egészében nyilvánosságra hozzák a Năstase-kormány idején megkötött szerződést.
Az Erdélyt átszelő sztrádát a kormány magánberuházók segítségével akarja megépíteni, az államkassza ugyanis jelenleg nem bír el egy ekkora projektet. „Mindegyik szakaszra külön befektetőt kell keresnünk, az ugyanis elképzelhetetlen, hogy egyetlen beruházó építse meg a teljes autópályát. Az is szóba került egyébként, hogy a helyi és megyei önkormányzatokat is bevonjuk a projektbe” – magyarázta Şova.
A Brassó–Segesvár–Marosvásárhely–Kolozsvár–Nagyvárad–Bors nyomvonalon haladó sztráda megépítését 2003-ban bízta rá a kormány a Bechtelre – a munkálatokra előzőleg nem írtak ki versenytárgyalást. Az eredetileg 2,2 milliárd euró értékű megállapodás szerint teljes mértékben az amerikai vállalat építette volna a 415 kilométer hosszúságú észak-erdélyi autópályát.
A kormány számára előnytelen szerződés újratárgyalásának már 2005-ben nekiláttak, ekkor valamivel több mint egy évre leálltak a munkálatok. A sztrádaépítést 2006 nyarán kezdték meg újra, miután az illetékesek aláírták a módosított szerződést, amelyben többek között 2012 decembere helyett 2013 végéig hosszabbították meg az autópálya átadásának határidejét.
Az első 42 kilométeres 2009 végére készült el Torda és Gyalu között, ezt egy évvel később újabb 10 kilométerrel toldották meg, így a sztrádán ma már Aranyosgyéresig lehetett közlekedni. A munkálatok ezt követően ismét leálltak, a kormány ugyanis pénzhiány miatt képtelen volt finanszírozni az építkezést, így inkább más, európai uniós támogatásból megvalósuló infrastrukturális projektekre összpontosította a figyelmét.
A kormány felől érkező kifizetések folyamatos elmaradása miatt a Bechtel is tetemes adósságot halmozott fel alvállalkozói felé, így 2011-ben a szerződés ismételt újratárgyalására volt szükség. A felek új megállapodást kötöttek, amelynek értelmében a Bechtel az eddig megépített, illetve a Bors és Berettyószéplak között készülő szakaszon kívül a sztráda többi részéről lemond. A kormány még csak ezután keres befektetőket erre többi hat szakaszra, ezért az észak-erdélyi autópálya megépítésének határideje egyelőre meghatározhatatlan.
Navi Pillay dél-afrikai jogász, az ENSZ volt emberi jogi főbiztosa és a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság egykori bírája kapja idén a Nobel-békedíjat – jelentette be pénteken Oslóban a Norvég Nobel-bizottság.
Anne Carson kanadai szerzőnek ítélte oda az idei irodalmi Nobel-díjat a Svéd Akadémia, amely csütörtökön Stockholmban jelentette be döntését.
Törökországban került kézre Iurie Radulov, alias „Babior”, az egyik legrettegettebb bűnöző a Moldovai Köztársaságban, akinek az 1990-es évek elején – az akkori nyomozati anyagok szerint – Romániával is voltak kapcsolatai.
Az Európai Bizottság szerdán 1,24 milliárd eurót folyósított Ukrajnának a 90 milliárd eurós támogatási hitel védelmi célú alapjából, a forrás ukrán vállalatok által gyártott drónok, drónelhárító eszközök, lőszerek és rakéták beszerzését fedezi.
Elhunyt kedden 102 éves korában Los Angelesben Eva Marie Saint, A rakparton című Elia Kazan-film Oscar-díjas színésznője – írja az MTI Variety.com portálra hivatkozva.
Dróntámadás következtében egy hajó elsüllyedt, egy másik pedig megrongálódott kedden a Fekete-tengeren, Bulgária partjainál – írja az MTI helyi médiajelentésekre hivatkozva.
Megjelent a spanyol parlament feloszlatásáról és november 29-ére előrehozott választások kiírásáról szóló rendelet a spanyol hivatalos állami közlönyben (BOE) kedden. A dokumentumot azután tették közzé, hogy VI. Fülöp spanyol király aláírta.
Az egészségügyi helyzet „ellenőrzés alatt áll” Oroszországban – nyugtatnak az orosz hatóságok, miután a sajtóban megjelent információk szerint egy laboratóriumi technikus pestisben halhatott meg Szibériában. Az ügyben az amerikaiak is megszólaltak.
Az Európai Bizottság támogatja, hogy Montenegró 2028-ban az Európai Unió 28. tagállamává váljon, a csatlakozási folyamat lezárásához azonban politikai stabilitásra és széles körű pártközi támogatásra van szükség – jelentette ki Ursula von der Leyen.
A Flydubai Tel-Avivba tartó járatának egyik pilótája megkéselte a másikat, feltehetően a gép lezuhanását akarta okozni – jelentette ki szerdán délután Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök a reggeli légi incidenssel kapcsolatban.
szóljon hozzá!