Fejetlenül költekeztek az IMF hiteléből

A Nemzetközi Valutaalappal (IMF) kötött megállapodás nem tett jót az üzleti szférának, „biztonsági öv” helyett olyan vödör volt, amelyből fejetlenül költöttek nyugdíjakra és bérekre, a következő egyezményt pedig csak közvita után szabadna megkötni, állítják az üzletemberek.

Szőcs Lóránt

2011. február 08., 17:162011. február 08., 17:16

2011. február 08., 20:322011. február 08., 20:32

„A vállalkozói világ számára a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) kötött megállapodás az általános forgalmi adó növelését, a köztartozások növekedését, a forgalmazók, a kis- és közepes vállalkozások hálózatának lerombolását jelentette. Az ország eladósodását jelentette, hiszen a Román Nemzeti Bank (BNR) tartalékait nyugdíjakra és bérekre költötték” – emelte ki keddi sajtótájékoztatóján Florin Pogonaru, a Romániai Üzletemberek Szövetségének (AOAR) elnöke.

Szerinte pszichológiai szinten az IMF-megállapodás a kormány és a jegybank hitelének elvesztését okozta, mert „álszentnek” bizonyult az az elgondolás, mely szerint a Valutaalaptól származó pénzt a valutaárfolyam szinten tartására használják. „Egyszerűen csak egy olyan mechanizmus volt, hogy a BNR tartalékát a nyugdíjak és a bérek kifizetésére költik” – fűzte hozzá Pogonaru.

Az új megállapodás kapcsán Pogonaru elmondta: konszenzus született az üzleti világban, mely szerint a Valutaalappal csak közvita után szabadna újabb megállapodást kötni.

Az adósság átütemezését kérik

A Romániai Üzletemberek Szövetségének (AOAR) képviselői kérik a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF), ütemezzék át Románia államadósságát, hogy a következő 5–7 évben csak a kamatot kelljen törleszteni.

„Ez alatt az idő alatt az így megmaradó pénz beruházásokra fordítható, az egészségügyi és tanügyi rendszer modernizálására. Ha 5–7 évig csak a kamatokat fizetjük, kisebb erőfeszítés hárul a kormányra” – nyilatkozta Constantin Boştină, az AOAR alelnöke. A szövetség képviselői felidézték, a Valutaalap tett még ilyen gesztust Európában, példaként Görögországot említették.