
Ha február 9-én az Európai Parlament megszavazza az új összetételű Európai Bizottságot, akkor a testület már másnap hivatalba léphet, és így biztosítani lehet, hogy a 11-ei EU-csúcstalálkozó idején már működik az unió legfőbb végrehajtó intézménye – olvasható az Európai Parlament honlapján közölt tájékoztatásban.
2010. január 29., 18:142010. január 29., 18:14
2010. január 29., 21:112010. január 29., 21:11
A leköszönő bizottság tavaly november eleje óta mandátum nélkül, ügyvezető jelleggel látja el feladatát, vagyis hónapok óta nem áll elő politikai kezdeményezéssel, pusztán „intézi a folyamatban levő ügyeket”. Az új bizottság megalakítását sokáig az EU intézményrendszerét megreformáló Lisszaboni Szerződés ratifikációjának elhúzódása hátráltatta.
A szerződés végül tavaly december elsején hatályba lépett, és José Manuel Barroso, a bizottság régi-új elnöke hozzákezdhetett a tagországok biztosjelöltjei között a tárcák elosztásához. Január 11-én végre megkezdődött a biztosjelöltek meghallgatása az Európai Parlament illetékes szakbizottságaiban. Úgy tervezték, hogy a parlament január 26-án szavaz az új Európai Bizottságról, és az február elsejével lép hivatalba. A bolgár biztosjelölt azonban „elbukott a vizsgán”, helyette új személyt kellett jelölnie Szófiának.
Az új bolgár jelöltet, Krisztalina Georgievát, a Világbank alelnökét február 3-án, szerdán hallgatja meg az a parlamenti szakbizottság, amely a humanitárius segítségnyújtási tárca ügyeiben illetékes. Ha a meghallgatás sikeres lesz – és az EU-ban mindenki abból indul ki, hogy ez a három órás ülés eleve sikerre ítéltetett –, akkor 9-én Strasbourgban a parlament megszavazhatja a bizottságot.
Az idő azért is sürget, mert 11-én már csúcstalálkozóra gyűlnek össze Brüsszelben a tagállamok állam-, illetve kormányfői. A téma a gazdasági válság leküzdése, az éghajlatvédelem, valamint Haiti megsegítése lesz. A bizottság hivatalaiban már előkészítették azokat a papírokat, amelyeket a bizottság a csúcsvezetők elé terjeszthet, de az ilyen előterjesztések már túlmennek a „folyamatban levő ügyek intézésén”, és teljes felhatalmazású Európai Bizottságot feltételeznek – írja az MTI.
A külügyminisztérium csütörtökön megerősítette, hogy börtönbüntetésre ítéltek Oroszországban egy román állampolgárt.
A legfontosabb feladatunk, hogy Magyarországot soha ne engedjük belerángatni a háborúba – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, a kiszabadított hadifoglyokkal való, Budapestre érkezésekor.
Egyiptomból Romániába érkezett szerda egy magán légitársaság gépén 172 román állampolgár, akik Izraelből kértek segítséget a hazatéréshez – közölte a külügy.
Az iráni légvédelem, a légierő, a haditengerészet és a vezetőség megsemmisítését jelentette be kedden Donald Trump amerikai elnök, aki hozzátette, hogy Teherán tárgyalni akar, ám, mint mondta, ehhez már túl késő.
A közel-keleti események miatt összesen 28 járatot töröltek kedden a bukaresti repülőtereken az Izraelbe, Dubajba, Bahrainba, Katarba és Jordániába közlekedő útvonalon – tájékoztatott a fővárosi repülőtér-üzemeltető vállalat (CNAB).
Hétfő estére halasztották a 300 román állampolgár hazaszállítására szervezett TAROM-különjáratok elindítását. Ők a közel-keleti konfliktuszónából kerültek Egyiptomba, hogy biztonságosabb helyről térhessenek haza.
Ilie Bolojan miniszterelnök hétfő reggelre tanácskozást hívott össze a közel-keleti konfliktus térségében rekedt román állampolgárok helyzetéről – közölte a kormány sajtóirodája.
A jelenlegi információk szerint elhúzódó lehet az iráni konfliktus, ha az Amerikai Egyesült Államok meg akarja gyengíteni az iráni rezsimet, akkor hetekig tartó támadássorozatra van szükség – közölte Csicsmann László Közel-Kelet szakértő.
Meghalt három amerikai katona az Egyesült Államok és Izrael Irán ellen indított műveletében – közölte vasárnap az Egyesült Államok térségbeli műveleteiért felelős Középső Parancsnoksága (CENTCOM).
Donald Trump amerikai elnök közösségi oldalán hivatalosan is megerősítette, hogy Ali Hamenei ajatollah, Irán legfelsőbb vezetője meghalt.
szóljon hozzá!