Ezekért a humoros kutatásokért adtak idén anti-Nobel-díjat

A 30. IgNobel-díjátadó. Online zajlott az esemény • Forrás: IgNobel-díjátadó/YouTube

Az aligátort „héliumos hangon” beszéltető kutatócsoport és a nárcizmust szemöldök alapján azonosító pszichológusok is elnyerték idén a Nobel-díj paródiájaként is ismert IgNobel-díjak egyikét – írja az MTI a BBC-re hivatkozva.

MTI

2020. szeptember 18., 11:462020. szeptember 18., 11:46

2020. szeptember 18., 11:472020. szeptember 18., 11:47

Itt állíthatja be, hogy a Google-találatokban elöl legyen a Székelyhon!

Stephen Reber és kollégái az ismert partitrükköt, amikor héliumot belélegezve vicces hangon kezd beszélni az ember, azért végezték el aligátorokkal, hogy megtudják, miként kommunikál a hüllő. A kutatást komoly tudományos kritériumok alapján végezték, a díjat a téma komikus módszerével érdemelték ki.

Az idei tíz „elismerést” csütörtökön adták át az Annals of Improbable Research tudományos humormagazin szervezésében. Ha azonban a komikusan hangzó témákban kicsit mélyebbre ás az ember, azt látja, hogy

a kutatásokat valójában létező problémák megoldására végezték, és komoly szakemberek által ellenőrzött tudományos lapokban publikálták őket.

Reber és társai például arra tettek kísérletet, hogy megmutassák, a krokodilfélék és más hüllők a hangadással a testméreteiket is nyilvánvalóvá tudják tenni – ahogy az emlősök és a madarak kiáltásai is alkalmasak erre. „Ha nagyobb testű az állat, mélyebb a hangja, mert tágasabb a tér, amelyben a hangképző szervek vibrálnak. Nem tudtuk, hogy a hüllőknél is létezik-e ez a jelenség, a békáknál, kétéltűeknél például nincs ilyen” – magyarázta Stephen Reber a BBC-nek.

A kísérletet úgy végezték, hogy az aligátort egy tartályba helyezték, amelyet vagy levegővel, vagy helioxszal töltöttek fel. A hangszálak vibrálása egyik esetben sem változik, csak a hang, amelyet az állat kiad, mivel sebessége eltérő a különböző gázkeverékekben. Az elemzés megerősítette, hogy

az aligátorok testmérete tényleg összefügg az általuk kiadott hangrezgéssel.

„Azt azonban nem teszteltük, vajon a többi állat megérti-e a hangból, mekkora a hüllő teste” – tette hozzá a svéd Lundi Egyetem kutatója.

Az IgNobelt rendszerint a massachusettsi Cambridge-ben, a Harvard Egyetem Sanders Színházában adják át mókás rítusok közepette, például papírrepülőket repítenek szerteszét, a túl hosszú beszédekbe pedig egy kislány egy idő után belekiabálja, hogy unalmas. A világjárvány miatt azonban a 30. díjátadót online szervezték, de egyes hagyományokat megőriztek, jelen voltak többek között valódi Nobel-díjasok is.

Reberék az akusztikai IgNobelt vehették át,
a pszichológiait a szemöldök alapján a nárcisztikus emberek azonosítását kidolgozó Miranda Giacomin és Nicholas Rule.
A béke-IgNobelt India és Pakisztán kormányai érdemelték ki azzal, hogy titokban, az éjszaka közepén a diplomatáik becsengettek egymáshoz, majd elszaladtak, mielőtt bárki reagálni tudott volna.
A közgazdasági IgNobelt elnyerő Christopher Watkins és munkatársai igyekeztek mennyiségi összefüggést találni az országok nemzeti jövedelmi különbségei és a csókolózás átlagos mennyisége között.
Metin Eren és kutatótársai azért részesültek az anyagtudományok IgNobel-díjában, mert megmutatták, hogy nem használhatók jól a fagyasztott emberi ürülékből fabrikált kések.