
Még a kukoricatermést is befolyásolni fogja a túlzott felmelegedés. Képünk illusztráció
Fotó: Gábos Albin
Fél Celsius-fok kevésnek tűnhet, de a klímaszakértők szerint élet-halál kérdése lehet, hogy a Föld 2 Celsius-fokkal vagy csak 1,5 Celsius-fokkal melegszik fel a 19. századi hőmérsékleti szintjéhez képest – írja az AFP a European Data News Hub (EDNH) platformon megjelent anyagában, amelyet az Agerpres hírügynökség szemlézett.
2021. október 08., 17:102021. október 08., 17:10
Ha a bolygónk 2 Celsius-fokkal melegszik fel, akkor a szélsőséges hőhullámok több mint kétszer akkora népességet fognak érinteni, mint 1,5 Celsius-fokos hőmérséklet-emelkedés esetén, és mintegy negyedmilliárd ember szenved majd vízhiányban. Emellett
A párizsi klímaegyezményt aláíró államok kötelezettséget vállaltak arra, hogy jóval 2 Celsius-fok alatt tartják, ha lehet 1,5 Celsius-fokra korlátozzák a globális hőmérséklet-emelkedést, amely jelenleg már 1,1 Celsius-fokos a preindusztriális korszakhoz képest.
Az emberiség még messze áll ettől a célkitűzéstől: az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) szerint
Az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete (IPCC) szerint bolygónk 1,5-2 Celsius-fokos felmelegedése az alábbi következményekkel járna:
Bizonyos régiókban három fokkal nőnek a csúcshőmérsékleti értékek, ha 1,5 Celsius-fokos lesz a globális felmelegedés, és négy fokkal, ha 2 Celsius-fokos.
A jelenleg tízévente előforduló kánikulahullámok gyakorisága négyszer nagyobb lesz 1,5 Celsius-fokos globális felmelegedés esetén, és közel hatszor nagyobb, ha a Föld hőmérséklete 2-nél több Celsius-fokkal nő.
A hőhullámok által érintett népesség is növekszik: a szélsőséges kánikulának jelenleg ötévente kitett emberek aránya 14 százalékkal nő 1,5 Celsius-fokos globális felmelegedés esetén, és 37 százalékkal, ha 2 Celsius-fokos a hőmérséklet-emelkedés.
A globális felmelegedés következtében az eddigieknél gyakoribbak lesznek az esőzések hegyvidéken, valamint a trópusokon és egyes monszun területeken. A szubtrópusi övezetekben kevesebb csapadékhullás várható, és nő az aszályosodás kockázata.
A szélsőséges csapadékhullással járó meteorológiai jelenségek 1,3-szor gyakoribbak és 7 százalékkal intenzívebbek, mint a globális felmelegedés előtti korszakban.
Az aszályosodásra hajlamos régiókban kétszer gyakoribbá válnak a száraz időszakok, ha a Föld 1,5 Celsius-fokkal melegszik fel, és négyszer gyakoribbá, ha a hőmérséklet-emelkedés 4 Celsius-fokos.
Az aszályosodás korlátozása csökkenti a bozóttüzekhez hasonló természeti katasztrófák kockázatát.
A mezőgazdasági területek 7-10 százaléka terméketlenné válik, ha a bolygónk hőmérséklete 2 százalékkal nő az iparosodás előtti korszakhoz képest.
Emellett a terméshozam csökkenése várható; három százalékkel kevesebb kukorica terem a trópusokon, ha 1,5 Celsius-fokos a globális felmelegedés, és hét százalékkal kevesebb, ha 2 Celsius-fokos.
Ha a globális felmelegedés 2 Celsius-fokos marad, akkor az óceánok szintje mintegy fél méterrel nő a XXI. századi szinthez képest,
A jégtakarók bizonytalan sorsa miatt a tudósok legpesszimistább forgatókönyve szerint nem kizárt, hogy a vízszintnövekedés már 2100-ban eléri a két métert.
Mintegy tíz centiméterrel csökken az óceánok vízszintjének emelkedése, ha a globális felmelegedés nem haladja meg az 1,5 Celsius-fokot.
Mindezek a jelenségek a bolygó állat- és növényvilágának túlélési képességét is befolyásolják. A 1,5 Celsius-fokos globális felmelegedés az ökoszisztéma 7 százalékát érinti negatívan, a 2 Celsius-fokos pedig közel 14 százalékát.
A 4 Celsius-fokos hőmérséklet-emelkedés a Föld élővilágának felét veszélyeztetné.
Vagy olyan megállapodás születik Iránnal, amely lehetővé teszi az ország újjáépítését, vagy „gyorsan megsemmisítem az Iráni Iszlám Köztársaságot” – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök.
Szövetségi szintű pert indít a Politico, a CNN és az MS NOW Donald Trump amerikai elnök és három tanácsadója ellen.
Nicușor Dan államfő vasárnap New Yorkban találkozott az Egyesült Nemzetek Szervezetének főtitkárával, António Guterresszel.
A Kárpátok szélesebben vett régióját tömörítő formátum, a Kárpáti Nyolcak (C8) létrejöttét jelentette be az ukrán elnök az új országcsoport első csúcstalálkozóján a nyugat-ukrajnai Ivano-Frankivszk megyében.
Az Európai Unió helyzetéről mondott évértékelő beszédet Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Strasbourgban szerdán, az Európai Parlament plenáris ülésének keretében. Beszédében többek között Magyarországra is kitért.
XIV. Leó feloldotta az elődje, Ferenc pápa által a pandémia miatt bevezetett bérstoppot, és megemelte a Vatikánban dolgozó bíborosok és más egyháziak fizetését – jelentette a La Repubblica című olasz napilap kedden.
A brit uralkodó nem engedi, hogy fia és menye, Harry herceg és Meghan hercegnő visszatérjen a királyi család tagjaként korábban ellátott hivatalos munkájához.
Egy Ipolytölgyesnél feltárt második világháborús katonasírban talált arany karikagyűrű alapján keresi az elesett katona hozzátartozóit a magyarországi HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum.
Az izlandiak többsége a szombaton tartott népszavazáson úgy döntött, hogy a szigetország ne újítsa föl a korábban felfüggesztett csatlakozási tárgyalásokat az Európai Unióval – derül ki a vasárnap hivatalosan közzétett végleges adatokból.
Két román állampolgár is életét vesztette az augusztus 21-én a svájci Thusis városában történt tűzben – közölte pénteken a román külügyminisztérium.
szóljon hozzá!