Európa digitális kulturális örökség létrehozásán iparkodik

Márton Árpád és Cseke Gábor (a fotón balról jobbra) elektronikus beszélgetőkönyvének bemutatója

A kulturális örökség digitalizálásával foglalkozó magas szintű munkacsoportot („Comité des Sages”) 2010 áprilisában állították fel. Feladatuk az európai kulturális művek megőrzésére, az online elérés biztosítására és a digitalizálás folyamatának felgyorsítására tett ajánlások kidolgozása. Meg kellett vizsgálniuk a finanszírozás opcióit, beleértve a magántőke bevonásának lehetőségét. Javaslatokat kellett tenniük a szerzői jog és engedélyezés kezelésére, amely megkönnyítené a szerzői jogvédelem alatt álló művek digitalizálását, különösen a nyomtatott formában már nem elérhető, illetve az úgynevezett „árva művek” esetén, melyek az európai gyűjtemény jelentős részét teszik ki.

A Comité des Sages („bölcsek tanácsa”) tagjai: Maurice Lévy (a Publicis reklám- és kommunikációs cég elnök-vezérigazgatója), Elisabeth Niggemann (a Német Nemzeti Könyvtár igazgatója és az Europeana Alapítvány elnöke) és Jacques De Decker (író, a belgiumi Királyi Akadémia francia nyelv és irodalom tagozatának örökös titkára) voltak.

Jelenleg a Google csak az 1870 előtt megjelent műveket teszi elérhetővé a nyilvánosság számára. A Google Könyvek 2004-es indulása óta a vállalat állítása szerint több mint 15 millió könyvet digitalizáltak világszerte.

A bölcsek tanácsa által írt jelentés a magán- és a közszféra közötti partnerséget ajánlja az Unió könyvtárai, múzeumai és levéltárai digitalizálásának fellendítésére. A három szakértő szerint az egész projekt 100 milliárd eurójába kerülne a blokknak. A magántőke komolyabb bevonását javasolják a digitális arénába, ahol jelenleg egy szereplő – a legnagyobb keresőmotort is üzemeltető Google – uralja a terepet.

Maurice Lévy, a Publicis reklám- és kommunikációs cég elnök-vezérigazgatója, a Google előnyét így értékelte: „nem tesz jót a versenynek, ha csak egy játékos van a porondon”. Androulla Vassilou, az EU oktatásért és kultúráért felelős biztosa pedig azt is hozzátette, hogy „hiszünk a tiszta versenyben, és szeretnénk több európai szereplőt is bátorítani a részvételre.”

A bölcsek jelentése az Europeanat – a 2008-ban indított online könyvtárat – jelöli meg referencia pontként minden uniós digitalizált anyag számára. Az Európai Bizottság kijelentése szerint, minden tagállamnak a közpénzen létrehozott digitális anyagait elérhetővé kell tennie az oldalon, és minden nyilvános oldalon elérhető mesterművet becsatornázni az Europeanara 2016-ig.

A Google és az Europeana megjelenésük óta civakodnak a digitális könyvek piacán. Hosszadalmas tárgyalások után a Google beleegyezett, hogy 25 évről 15 évre rövidítse a könyvtárakkal kötött kizárólagos megállapodásait, melyek értelmében ez időszak alatt a könyvtárak nem használhatják egyéb kereskedelmi célra a Google által szkennelt dokumentumokat. A január 10-én közzétett jelentés némi meghökkenést keltve egy ennél is rövidebb időszakot – 7 évet – javasolt a magánszféra által kiköthető exkluzív felhasználás számára. A jelentés szerint a magánszektor számára lehetővé kell tenni a befektetései megtérülését.

Levy hangsúlyozta, hogy mindenáron el kell kerülni, hogy egyes tartalmat többszörösen kerüljenek digitalizálásra a versenytársak részéről. Az egyes tagállamokban elkészített dokumentumokat a többi tagállamban is elérhetővé kell tenni az Europeana rendszerén keresztül. A Google nem emelt kifogást az ellen, hogy szkennelt példányait megossza az európai online könyvtárral. A vállalat szóvivője példának hozta fel a Genfi Egyetemet, amely szintén bekerült az Europeana adatbázisába. „A könyvtárak szabadon megoszthatják digitális katalógusaikat olyan nyilvános kezdeményezésekkel, mint például az Europeana” – tette hozzá.

Vélemények

Neelie Kroes így nyilatkozott: „Őszintén köszönöm a három „bölcs” építő jellegű javaslatait arra vonatkozóan, hogyan indíthatnánk útjára egy „digitális reneszánszot” Európában. Múzeumaink és könyvtáraink gyűjteményeinek digitalizálása nemcsak Európa történelmi és kulturális gazdagságába enged betekintést, hanem új lehetőségeket is teremt az oktatás és az innováció terén, valamint új gazdasági tevékenységeket generál. Ezáltal számos generáció részére lesz kiváló minőségű tartalom elérhető az interneten.”

Androulla Vassiliou hozzátette: „A vitacsoport egyensúlyt teremtett az alkotói érdekek és digitális korunk azon kívánalmai között, melyeket a folyamatosan változó környezet diktál. Utat és módot kell találnunk az egyensúly kialakításához minden olyan területen, ahol a kulturális és kreatív ágazatok a digitális korszakváltás kihívásaival szembesülnek. A digitális korban a kultúra és a kulturális örökség számtalan lehetőséget tartogat az európai gazdaság és társadalom számára.”

Zentai Péter László, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének igazgatója szintén üdvözölte a kezdeményezést: „Magyarországon 14 000 cím jelenik meg évente. Hatalmas léptékű munkáról van szó. De nincsenek meg a források, és nincs egy nemzeti stratégia a digitalizálásra. Az Európai Uniós tervet le kell bontani országokra. Magyarországnak is elemi érdeke, hogy a magyar kultúrkincs digitalizálva elérhető legyen. Európa azonban nagyon el van maradva, a sokszorosát kellene befektetni. A Google egy nagyszabású vállalkozás, ezért tudott ilyen előnyre szert tenni. Európában, illetve Magyarországon is hasonló partnerre lenne szükség. Nagyon kellett már a kezdeményezés fellendítése.”