EU-alapokat vonnának meg Magyarországtól

Az uniós javaslattevő-végrehajtó intézmény, a biztosok testülete szerda délelőtt ült össze, és az egyik napirendi pont a Magyarország elleni túlzottdeficit-eljárás volt. A testület javaslatát még az EU-tagországok pénzügyminiszteri tanácsának is meg kell vitatnia, és jóvá kell hagynia. A témáról kiadott közlemény szerint a pontosan 495.184.000 eurót a jövő januártól hatályos kötelezettségvállalásokból függesztik fel. A bruttó hazai termék (GDP) 0,5 százalékáról, az összes kötelezettségvállalás 29 százalékáról van szó. A közlemény szerint a mindeddig „példátlan” lépés „az Európai Bizottság Magyarországnak szóló ismételt figyelmeztetéseit követi, hogy fokozza erőfeszítéseit a túlzott államháztartási deficit befejezésére, valamint a megfelelő lépések elmaradását”.

Olli Rehn (fotó) pénzügyi biztos a közlemény szerint azt hangoztatta, hogy a javaslatnak „erős ösztönzőnek kell lennie Magyarország számára, hogy megfelelő makrogazdasági és pénzügyi feltételeket hozzon létre annak érdekében, hogy biztosítsa a kohéziós alapból származó források hatékony felhasználását”. Magyarország a bizottság előrejelzése szerint jövőre is átlépi a 3 százalékos deficithatárt. A magyar kormány illetékesei és független szakértők szerint a gyakorlatban nem fog sor kerülni arra, hogy Magyarország ne férjen hozzá a kohéziós alaphoz.

Az Orbán-kabinet közölte: az Európai Bizottság zárolási javaslata megalapozatlan, méltánytalan, jogi szempontból vitatható és ellentétes az alapszerződések szellemével, hiszen egy jövőben feltételezett esemény miatt akar megállapítani szankciót.

Giró-Szász András kormányszóvivő szerint érthetetlen, hogy a bizottság miért hagyta figyelmen kívül a tényeket, így azt, hogy Magyarország költségvetési hiánya – az Európai Unióhoz való csatlakozása óta először – 3 százalék alatt volt 2011-ben, és 3 százalék alatt lesz az idén is, amellyel az ország a nyolcadik legalacsonyabb hiányt tudhatja magáénak az unióban.