Elhunyt Kovács András Ferenc Kossuth-díjas költő

„Szeretett barátunk, kollégánk Kovács András Ferenc költő ma hajnalban elhunyt. Költő és barát, aki sokat tudott és szívesen adta. A lélek halhatatlanságáról ő most már mindent tud” – írta közösségi oldalán a Látó szerkesztősége, hozzátéve, hogy saját halottjának tekinti a volt főszerkesztőt.

Kovács András 1959. július 17-én született Szatmárnémetiben, középiskolai tanulmányait szülővárosában végezte, 1978-ban érettségizett a helyi Kölcsey Ferenc Gimnáziumban. Felsőfokú tanulmányait a kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetemen (BBTE) végezte, 1984-ben szerzett magyar-francia szakos tanári diplomát. 1984 és 1989 között Székelyudvarhely környéki helységekben tanított.

1990-től a marosvásárhelyi Látó című szépirodalmi folyóirat versrovatának szerkesztője, főszerkesztő-helyettese, 2008 és 2019 között pedig főszerkesztője volt.

Verseket 1977-től, gyermekverseket 1981-től közölt, félszáznyi kötet szerzője. Verseiből több nyelven, több változatban is készültek fordítások. A negyedik Forrás-nemzedék vezéralakja, a kortárs magyar költészet kiemelkedő alakja. Virtuóz formaérzékkel verselő költő, verseiben számos kultúrtörténeti és művészeti utalás jelenik meg.

Válogatta Marin Sorescu Kábulat című verskötetét, Federico García Lorca Legszebb verseit.

Saját kötetei: a Tengerész Henrik intelmei; Tűzföld hava; Költözködés; Lelkem kockán pörgetem; Üdvözlet a vesztesnek; És Christophorus énekelt; Scintilla Animae (esszék); Jack Cole daloskönyve; Adventi fagyban angyalok; Saltus Hungaricus; Fragmentum; Kompletórium; Csipkébűl tekert gúzs. Jegyzetek a magyar manierizmus kérdésköréhez; Téli prézli; Aranyos vitézi órák; Szabadvendég (szonettkoszorú); Fattyúdalok; Tengerész Henrik búcsúzik; Porcus Hermeticum (limerickek); Überallesbadeni dalnokversenyek; Hazatérés Hellászból - Kavafisz-átiratok; Álmatlan ég; Időmadárkönyv (69 haiku); Sötét tus, néma tinta; Jack Cole daloskönyve címmel jelentek meg.

Gyermekverseiből is több kötetet adtak ki: Kótya-lapótya; Manótánc; Miénk a világ; Egerek könyve; Dzsinbüge; Vásárhelyi vásár; A kártyázó kakadu; Víg toportyán; Hajnali csillag peremén.

1996-ban József Attila-díjat kapott. 2006-ban megkapta a Magyar Köztársaság Babérkoszorú-díját a kortárs magyar lírában kivételes gazdagságú életművéért, a marosvásárhelyi Látó című folyóiratért végzett munkájáért, műfordításaiért, páratlan költői képzettségéért. 2010-ben a magyar költészetet alapvetően gazdagító életművéért Kossuth-díjjal tüntették ki. Requiem Tzimbalomra című verskötetéért 2020-ban elnyerte az Artisjus Irodalmi Nagydíjat. 2022-ben Prima díjat, 2023-ban Bertók László költészeti díjat kapott.

Kovács András Ferenc temetéséről később intézkednek.