Elemzők az RMDSZ újratervezési kényszeréről

Kiss Tamás szociológus, a kolozsvári Kisebbségkutató Intézet kutatója az MTI kérdésére felidézte, az RMDSZ már 2012-ben is 5,1 százalékos eredményt ért el a parlamenti választásokon.

Akkor viszont a választási törvényben rögzített alternatív küszöb abban az esetben is lehetővé tette a bejutását, ha nem éri el az öt százalékot.

A választási törvény folyamatban levő módosítása azonban előrevetíti, hogy a 2016-os választásokon tényleges ötszázalékos küszöbbel kell megküzdenie az RMDSZ-nek.

„Márpedig az 5,1 százaléktól a 4,9 százalékig nagyon kevés van, és ha az eddig meghatározó trendek folytatódnak, és a magyar választók passzivitása a román választókéhoz viszonyítva is egyre nő, akkor megjósolható, hogy 2016-ban öt százalék alá süllyed az RMDSZ. Ezt az eróziót Klaus Johannis elnökké választása és az RMDSZ-nek az ehhez való viszonyulása is gyorsította” – állapította meg Kiss Tamás, aki szerint már nem elég csak a retorikán változtatni.

A szociológus szerint felhajtó erőként működhetne, ha az RMDSZ-nek sikerülne kiegyeznie az ellenzéki pártokkal. Hozzátette, noha sem a Magyar Polgári Párt (MPP), sem az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) nem tudott alternatívát felmutatni a szövetséggel szemben, a választók sorában igény van az összefogásra mint szimbólumra. „Ha az RMDSZ túl tud lépni az indulatain, ebből csak nyerhet” – tette hozzá Kiss Tamás.

Az elemző szerint az RMDSZ-nek a siker érdekében a vezetőség személyi összetételében is meg kell jelenítenie a váltást. Hozzátette, 2016-tól sem Borbély László, sem Markó Béla nem folytatja politizálást, márpedig ők az elmúlt 25 év meghatározó alakjai voltak. Fontosnak tartotta azonban, hogy sikerüljön Kelemen Hunor mellé „felépíteni” fiatal politikusokat. Hozzátette, a jelenlegiek csak egy-egy régióban meghatározó arcok, nincs országos elismertségük.

Illyés Gergő, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet erdélyi munkatársa is megemlítette az MTI-nek adott nyilatkozatában, hogy az RMDSZ évek óta a rá leadott szavazatok számának a csökkenésével szembesül.

„A tavalyi államfőválasztás eredménye pedig hidegzuhanyként érte” – tette hozzá.

Az derült ki ugyanis, hogy a magyar közösséget is lehet mozgósítani, csak nem azokkal az eszközökkel, amelyekkel eddig próbálták.

„A meghirdetett újratervezés azt jelzi, hogy az RMDSZ vezetőségének egy része felismerte a változtatás szükségességét. Vannak azonban olyan csoportok is a szövetségben, akik nem fogadták kitörő lelkesedéssel az újratervezést” – állapította meg az elemző.

Illyés Gergő szerint az elfogadott kongresszusi határozatok már jeleznek egyfajta szemléletváltást. Úgy vélte, ezek olyan eszközökként tekintenek az önkormányzatokra, amelyek révén közpolitikákat lehet végrehajtani.

A politológus különös jelentőséget tulajdonított a kongresszuson elhangzott köszöntőbeszédek némelyikének. Klaus Johannis üzenetéből azt emelte ki, hogy az államfő kijelentette: sok még a tennivaló annak érdekében, hogy a kisebbségeket érintő jogok és lehetőségek a gyakorlatban is megvalósuljanak.

„Ez ellentétben áll azzal a hivatalos román állásponttal, mi szerint Romániában példás módon rendezték a kisebbségek ügyeit” – jelentette ki. Azt is fontosnak találta, hogy Mario David, az Európai Néppárt (EPP) alelnöke Románia miniszterelnöke és a román parlamenti pártok elnökei jelenlétében mondta el: az autonómiát nem lehet valamiféle veszélyforrásnak tekinteni. „Ezt nehezen lehet másképpen értelmezni, mint bírálatot a román állam felé” – jelentette ki az elemző.