
Juncker bírálói szerint előbb teljesíteni kell a feltételeket, és csak utána lehet csatlakozni az eurózónához. Illusztráció
Fotó: Pixabay.com
Görögország negatív példájára hivatkozva elutasítja az eurózóna bővítéséről szóló brüsszeli javaslatot Christian Kern osztrák kancellár és Sebastian Kurz osztrák külügyminiszter – hangzott el az osztrák közszolgálati Ö1 rádió csütörtöki műsorában.
2017. szeptember 14., 14:072017. szeptember 14., 14:07
Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke szerdán azt mondta, hogy
A kancellár utalt a maastrichti szerződés kritériumaira, és azt szorgalmazta, hogy a gazdasági, az adócsalással, valamint a bér- és szociális dömpinggel kapcsolatos kérdésekben „több Európára” van szükség. „Míg ezek a feladatok előttünk állnak, az eurózóna bővítésének nincs értelme, hiszen ez csak növelné a problémás területeket” – jelentette ki Kern a rádiónak adott nyilatkozatában. Meglátása alapján
„A végén csak a probléma lesz több, és nem az európai együttműködés” – mondta. Sebastian Kurz a rádiónak nyilatkozva kijelentette, az eurózóna és a schengeni övezet mindenki számára nyitott, aki teljesíti a megadott feltételeket. Meglátása szerint el kell kerülni, hogy megismétlődhessen a görögországi helyzet, emiatt mindenkinek teljesíteni kell a szabályokat, és később be is kell tartania azokat.
Heinz-Christian Strache, az ellenzéki Osztrák Szabadságpárt vezetője is bírálta Juncker tervét, és arra emlékeztetett, hogy néhány uniós tagállam egyáltalán nem kíván az eurózóna tagja lenni. „Nyilvánvalóan, aki nem akarja, azt nem lehet kényszeríteni rá” – mondta az Ö1 rádiónak Strache, és Junckert „centralistaként” jellemezte, aki szerinte Nagy-Britannia unióból való kilépéséből semmit nem tanult. Strache szerint,
A Zöldek pártjának vezetője, Ulrike Lunacek és a Neos liberális párt elnöke, Matthias Strolz is kétségének adott hangot a schengeni övezet kiterjesztésével kapcsolatban, de kiálltak az eurózóna bővítése mellett. Lunacek szerint mindennek feltétele a közös gazdaságpolitika és az összehangolt adópolitika lehetne.
A külügyminisztérium csütörtökön megerősítette, hogy börtönbüntetésre ítéltek Oroszországban egy román állampolgárt.
A legfontosabb feladatunk, hogy Magyarországot soha ne engedjük belerángatni a háborúba – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, a kiszabadított hadifoglyokkal való, Budapestre érkezésekor.
Egyiptomból Romániába érkezett szerda egy magán légitársaság gépén 172 román állampolgár, akik Izraelből kértek segítséget a hazatéréshez – közölte a külügy.
Az iráni légvédelem, a légierő, a haditengerészet és a vezetőség megsemmisítését jelentette be kedden Donald Trump amerikai elnök, aki hozzátette, hogy Teherán tárgyalni akar, ám, mint mondta, ehhez már túl késő.
A közel-keleti események miatt összesen 28 járatot töröltek kedden a bukaresti repülőtereken az Izraelbe, Dubajba, Bahrainba, Katarba és Jordániába közlekedő útvonalon – tájékoztatott a fővárosi repülőtér-üzemeltető vállalat (CNAB).
Hétfő estére halasztották a 300 román állampolgár hazaszállítására szervezett TAROM-különjáratok elindítását. Ők a közel-keleti konfliktuszónából kerültek Egyiptomba, hogy biztonságosabb helyről térhessenek haza.
Ilie Bolojan miniszterelnök hétfő reggelre tanácskozást hívott össze a közel-keleti konfliktus térségében rekedt román állampolgárok helyzetéről – közölte a kormány sajtóirodája.
A jelenlegi információk szerint elhúzódó lehet az iráni konfliktus, ha az Amerikai Egyesült Államok meg akarja gyengíteni az iráni rezsimet, akkor hetekig tartó támadássorozatra van szükség – közölte Csicsmann László Közel-Kelet szakértő.
Meghalt három amerikai katona az Egyesült Államok és Izrael Irán ellen indított műveletében – közölte vasárnap az Egyesült Államok térségbeli műveleteiért felelős Középső Parancsnoksága (CENTCOM).
Donald Trump amerikai elnök közösségi oldalán hivatalosan is megerősítette, hogy Ali Hamenei ajatollah, Irán legfelsőbb vezetője meghalt.
szóljon hozzá!