HIRDETÉS
2018. május 26., szombat
Fülöp, Evelin
Fülöp, Evelin
Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke szerdán azt mondta, hogy
a jövőben az uniós tagállamoknak automatikusan az eurózóna tagjává és a schengeni övezet részévé kellene válniuk.
A kancellár utalt a maastrichti szerződés kritériumaira, és azt szorgalmazta, hogy a gazdasági, az adócsalással, valamint a bér- és szociális dömpinggel kapcsolatos kérdésekben „több Európára” van szükség. „Míg ezek a feladatok előttünk állnak, az eurózóna bővítésének nincs értelme, hiszen ez csak növelné a problémás területeket” – jelentette ki Kern a rádiónak adott nyilatkozatában. Meglátása alapján
Görögország a példa arra, hogy mi történik, ha egy ország csak korlátozottan teljesíti a feltételeket.
„A végén csak a probléma lesz több, és nem az európai együttműködés” – mondta. Sebastian Kurz a rádiónak nyilatkozva kijelentette, az eurózóna és a schengeni övezet mindenki számára nyitott, aki teljesíti a megadott feltételeket. Meglátása szerint el kell kerülni, hogy megismétlődhessen a görögországi helyzet, emiatt mindenkinek teljesíteni kell a szabályokat, és később be is kell tartania azokat.
Heinz-Christian Strache, az ellenzéki Osztrák Szabadságpárt vezetője is bírálta Juncker tervét, és arra emlékeztetett, hogy néhány uniós tagállam egyáltalán nem kíván az eurózóna tagja lenni. „Nyilvánvalóan, aki nem akarja, azt nem lehet kényszeríteni rá” – mondta az Ö1 rádiónak Strache, és Junckert „centralistaként” jellemezte, aki szerinte Nagy-Britannia unióból való kilépéséből semmit nem tanult. Strache szerint,
mivel nem működik az uniós külső határok védelme, hibás lenne a schengeni övezetet kibővíteni olyan államokra, mint Bulgária, Románia vagy Horvátország.
A Zöldek pártjának vezetője, Ulrike Lunacek és a Neos liberális párt elnöke, Matthias Strolz is kétségének adott hangot a schengeni övezet kiterjesztésével kapcsolatban, de kiálltak az eurózóna bővítése mellett. Lunacek szerint mindennek feltétele a közös gazdaságpolitika és az összehangolt adópolitika lehetne.
