Drágállja a benzint a kormány

„Az üzemanyag árát természetesen nem a kormány szabja meg, viszont meggyőződésem, hogy a vállalatokkal folytatott komoly megbeszélés hozzájárul majd ahhoz, hogy az értéket méltányos szintre szállítsák. Az üzemanyag ára az elmúlt napokban a világon mindenhol számottevően csökkent, csak nálunk nem, holott az adókat és illetékeket a tavalyi szinten tartottuk” – fogalmazott a miniszterelnök.

Ponta kijelentése azzal áll összefüggésben, hogy az északi-tengeri Brent könnyűolaj ára az Intercontinental Exchange (ICE) londoni jegyzésében szerdán délelőtt ötven dollár alá, azaz csaknem hatéves mélypontjára zuhant. A Brent februári szállításra hordónként (159 liter) 49,92 dollárba került a reggeli órákban, majd az ár visszaemelkedett a lélektani küszöbnek tekintett 50 dollár fölé.

Utoljára 2009 májusában fordult elő, hogy 50 dollár alatt kereskedjenek a Brenttel. Június óta több mint 50 százalékkal esett a kőolaj világpiaci ára – erre a 2008-as világgazdasági válság óta nem volt példa –, és csak ezen a héten több mint 10 százalékkal gyengültek a jegyzések az erős túlkínálat és a gyenge kereslet kölcsönhatásának, illetve az enyhe világgazdasági növekedésnek köszönhetően.

Az orosz energiaügyi minisztérium múlt heti adatai szerint 2014-ben rekordszintre nőtt az oroszországi kőolaj-kitermelés. A napi átlag 10,58 millió hordó volt, 0,7 százalékkal több, mint 2013-ban. Ezzel párhuzamosan az iraki kőolajexport is több évtizedes csúcsot döntött, 1980 óta most a legnagyobb a kivitel.

Michael Hewson, a CMC Markets nevű, nagy-britanniai székhelyű értékpapír-kereskedési cég vezető elemzője valószínűnek tartja, hogy a következő hetekben 40 dollár körüli szintre zuhannak az árak, ha csak a Kőolaj-exportáló Országok Szervezete (OPEC) nem lép közbe.

Szerdán egyébként kilencéves mélypontjára süllyedt az euró dollárhoz viszonyított árfolyama is, miután az olajárak összeomlása és a világgazdasági növekedés miatti aggodalmak hatására a befektetők a biztonságos menedéknek tekintett államkötvényekbe csoportosítják át tőkéjüket. Japántól kezdve Németországig, Franciaországtól Belgiumig, Finnországtól és Kanadától Ausztráliáig rekordmélységbe süllyedtek az államkötvények hozamai.

A romániai kőolajpiac egyébként időről időre a sajtó kereszttüzébe kerül, mert az árak látszólag köszönőviszonyban sincsenek az átlagkeresettel, illetve az életszínvonallal. A Bloomberg hírügynökség például júniusban számolt be arról, hogy a megelőző időszakban Romániában drágult a leggyorsabb ütemben a benzin.

A lista összeállítói 61 ország benzinárát vették górcső alá a március 31. és április 29. közötti időszakban Norvégiától Venezueláig. Kiderült, a 16 százalékos romániai áremelkedést senkinek sem sikerült felülmúlnia. Decemberben ugyancsak a Bloomberg összeállításából derült ki, hogy a vásárlóerőhöz képest globális szinten Romániában jegyzik az egyik legmagasabb üzemanyagárat, míg az abszolút értéket figyelembe véve az ország a 29. helyen áll. Romániához képest olcsóbb a benzin például Bulgáriában, Spanyolországban, Luxemburgban, Szerbiában és Észtországban.

Júliusig nem drágul a földgáz
Júliusig biztosan nem drágul a háztartási fogyasztók, valamint a lakosságot kiszolgáló távhőszolgáltatók és hőerőművek számára a belföldön előállított földgáz – az erre vonatkozó határozatot szerdai ülésén fogadta el a kormány. Răzvan Nicolescu energiaügyekért felelős tárca nélküli miniszter november végén jelentette be: az Európai Bizottság (EB) ugyanis beleegyezett, hogy a városi távhőszolgáltatók és a hőerőművek esetében ne liberalizálják jövő év elejétől a földgáz árát, így a lakosságnak nem kell a távhő drasztikus drágulásától tartania. A román hatóságok 2012-ben állapodtak meg a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) és az EB-vel arról, hogy 2018 végéig mind a lakossági, mind az ipari fogyasztók esetében liberalizálják a hazai kitermelésű gáz árát. Erre azért van szükség, hogy az energiaforrások értéke fokozatosan emelkedjen uniós szintre.