Dicséri a román kisebbségpolitikát a Velencei Bizottság

A csütörtöki fórumon Bogdan Aurescu román külügyminiszter kijelentette, a román modell nem tökéletes, állandó javításra szorul, de jobb megoldást nyújt a kisebbségvédelemre, mint más modellek. A konferencián nézőként részt vevő Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke úgy vélte, Románia a kisebbségi jogok folyamatos megsértését ünnepli.

A kolozsvári konferenciát a külügyminisztérium és a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) szervezte abból az alkalomból, hogy húsz évvel ezelőtt Románia elsőként ratifikálta az Európa Tanács (ET) által kidolgozott Kisebbségvédelmi Keretegyezményt. A konferencia megnyitása után Gianni Buquicchiót a kolozsvári egyetem díszdoktorává avatták.

Az ET konzultatív szervét vezető jogász előadásában kijelentette, a Velencei Bizottságnak nem feladata, hogy monitorozza az országok kisebbségvédelmét, de azt tapasztalja, hogy a román hatóságok kiemelten figyelnek a kisebbségvédelmi keretegyezmény és más alkalmazható normák betartására. Azt is megemlítette, hogy Románia kezdeményezően járult hozzá a Velencei Bizottság általános kisebbségvédelmi jelentéseinek elkészítéséhez.

A jogászbizottság elnöke a konferencia előtt az MTI kérdésére elmondta, sem az országok kormányai, sem a kisebbségek képviselői nem illetékesek annak megítélésében, hogy egy országban betartják-e a kisebbségek jogait. Szerinte ez az ET, és a keretegyezményt ellenőrző szakértői bizottságnak a tiszte. Hozzátette, 1991 óta jár rendszeresen Romániába, és személyesen is tapasztalta, hogy az ország milyen fejlődésen ment át a kisebbségi jogok biztosítása területén.

„Mindig vannak viták, mindenki egy kicsit többet akar, de a dolgok nagyjából rendeződtek, jó az együttműködés a román többség és a magyar kisebbség között” – állapította meg a Velencei Bizottság elnöke. Arra a felvetésre, hogy a konferenciára nem hívták meg a magyar kisebbség képviselőit, kijelentette: úgy tudja, a konferencia nyitott, bárki részt vehet rajta.

Bogdan Aurescu előadásában kiemelte, csak a kultúrák párbeszéde vezethet el a társadalom fejlődéséhez. Úgy vélte, a magukat elszigetelő kultúrák nem képesek fejlődni, így az etnikai alapú területi autonómia sem lehet jó megoldás a kisebbségvédelemben. Elmondta, Románia kialakította saját kisebbségvédelmi modelljét, amelynek alapja a kisebbségek bevonása a politikai döntéshozatalba.

A konferencián hívatlanul vett részt Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke, aki a megnyitóbeszédek után a sajtónak adott nyilatkozatában úgy vélekedett: Románia tulajdonképpen azt ünnepli, hogy húsz éve folyamatosan megszegi a kisebbségvédelmi keretegyezmény előírásait.

Elmondta, alig van olyan előírása az egyezménynek, amelyet Románia folyamatosan ne sértene meg, a legsúlyosabbnak pedig a Ponta-kormány régiósítási tervét tartotta. Kijelentette: a terv ellentétes azzal az előírással, amely tiltja a nemzetiségi arányok megváltoztatását a közigazgatási határok átrajzolásával.

„Ezen a konferencián sok szép dolgot mondtak, épp csak a valóságról nem esett szó” – jelentette ki Izsák Balázs. Az SZNT jelen levő küldöttei angol nyelvű dokumentumot nyújtottak át Bogdan Aurescu külügyminiszternek és Gianni Buquicchio munkatársának, amelyben listázták, hogy Románia miképpen szegi meg a kisebbségvédelmi keretegyezmény előírásait.