Dél Koreában idejében ráébredtek a veszélyre – egy onnan hazatért csíki lánnyal beszélgettünk

– Gyakorlatilag az ország egyik legkedvezőtlenebb időszakában repültél ki…

– Így is fogalmazhatunk. A legutolsó kirándulásom január 24-én kezdődött, ekkor repültem Szöulba, a fővárosba, és két hetet töltöttem ott. A reptéren csak a Kínából érkezőket ellenőrizték, akkoriban még csak az az ország számított első számú koronavírusos gócpontnak.

– Érzékeltél pánikot a lakosság részéről?

– Egyáltalán. Én azt tapasztaltam, hogy a dél-koreaiak nemcsak hogy idejében ráébredtek a vírus veszélyére, de tudatosan nem bagatellizálták el az egész fertőzést. Amikor megérkeztem, még csak húsz-harminc körül mozgott a fertőzöttek száma.

Hiába uralkodott el a pánik a Kínából érkező hírek hallatán, ők tették a dolgukat, és legfőképp a tisztaságra nagyon odafigyeltek. Például a metró-aluljárókban figyeltem meg, hogy egy tízmilliós fővárosban nem számítana az ember arra, hogy igényes kávézók és patyolat tisztaság fogadja mindenhol, persze koldusok sehol.

Nem mondom, hogy nem voltam veszélyben, hiszen több szálláshelyen is megfordultam, több tucat turistával találkoztam. Én igyekeztem betartani minden előírást, ez pedig megnyugtatott, és nem nyomta rá a bélyegét a kirándulásomra.

– Követed a dél-koreai híreket, hogy milyen mértékben változik az ország helyzete?

– Igen, sikerült kiépíteni néhány kapcsolatot, akikkel majdnem napi összeköttetésben vagyok. Megnyugtató dolgokat írnak, több helyen már feloldották a karantént. A hírekből is átjön, hogy szerencsére úgy fest, sikerült megfékezni a vírus terjedését.

– Feltételezem, mostanra már látod a különbségeket az itteni állapotokhoz képest...

– Ők hatalmas összegeket fordítottak a fertőtlenítésre és a terjedés megfékezésére, továbbá a legtöbb tesztet végezték el a kritikus időszakban a fertőzés alatt álló országok tekintetében. Személy szerint ebben látom a különbséget az európai országokhoz képest. Itt sokáig nem vették komolyan az olaszok sem. Lám, egy pillanat alatt meghaladta őket a rohamos terjedés, nagyon hamar kicsúszott a kezükből az irányítás. Ezt a tömeghisztériát meg lehetett volna előzni, ha idejében felismerik a probléma súlyosságát.