Csóti: autonómia nélkül eltűnne a határon túli magyarság

Megtartotta alakuló ülését az Országgyűlés Nemzeti összetartozás bizottságának autonómia albizottsága kedden; a testület a jövőben a tervek szerint áttekinti a különböző autonómia törekvéseket, beleértve az európai modelleket is.

2012. május 08., 17:292012. május 08., 17:29

Itt állíthatja be, hogy a Google-találatokban elöl legyen a Székelyhon!

Szili Katalin, az albizottság független elnöke az ülés után az MTI-nek elmondta: a testület létrehozásának apropóját a székelyföldi autonómiatörekvések adták. Utalva a különböző autonómiaformákra, kiemelte: egy nemzet akkor jár el helyesen, ha minden ilyen törekvést felvállal. „Ebben szeretnének közös hangot találni” – fejtette ki, hozzátéve: akkor lehetnek sikeresek, ha a törekvések megfogalmazása nem pártpolitikai érdekek mentén történik, illetve ha nincsenek töréspontok.

Szili Katalin azt mondta: a Kárpát-medencei Autonómia Tanácstól kezdődően valamennyi a téma iránt elkötelezett szervezetet szeretnének meghívni, és áttekinteni az egyes autonómiatörekvéseket, beleértve az európai modelleket is.

Csóti György (Fidesz) alelnök – aki szövetségesek márpedig kellenek mottóval fogalmazta meg a bizottság küldetését – hozzátette: elvileg egyedül is megvívhatnák a harcot, de sokkal kisebb az esélye, hogy sikeresek legyenek. „Nincs túl nagy fogadókészség Európában a kérdés iránt” – állapította meg, kiemelve: az elmúlt 92 év egyértelműen bizonyította, hogy a magyarság hihetetlen mértékű asszimilációnak indult.

„Az az illúzió, hogy az európai, illetve euroatlanti integráció ezt a kérdést megoldja, szertefoszlott mára” – mondta, hozzátéve: 1991 és 2001 között háromszázezerrel csökkent a magyarság száma az elcsatolt területeken, csak Erdélyben 190 ezerrel. A kormánypárti politikus szerint autonómia nélkül a jelenlegi feltételek mellett a magyarság el fog tűnni a szomszédos országokból, és úgy vélekedett, a szomszédos területeken az autonómiára nagyfokú politikai akarat mutatkozik.