Csökkenteni kell Romániában a kórházi beutalásokat

Cseke egy kérdésre válaszolt, amely arra vonatkozott, hogy a kormány az IMF-fel kötött megállapodásban a beutalások 10 százalékos csökkentését ígérte.

„Igen, az IMF-nek küldött szándéknyilatkozatban valóban szerepel, hogy 2011-ben 10 százalékkal csökkentjük a beutalások számát. Románia az elsők között áll az európai államok között a kórházi beutalások és ezek időtartama szempontjából” – mondotta Cseke Attila.

A miniszter szerint 2009-ben Romániában ötmillió beutalás volt 294 kórházi nappal, míg húsz évvel ezelőtt négymillió 242 kórházi nappal. Hozzáfűzte, 2007-ben 100 000 lakosra 21 513 kórházi beutalás jutott, míg ez a szám Lengyelországban 14 593, Nagy-Britanniában 12 800 és Hollandiában 10 900.

Cseke elmagyarázta, a kórházi beutalások számának csökkentését az Országos Egészségbiztosító Pénztár 2011-es keretszerződéseivel valósítják meg. „Az új keretszerződésben feltételrendszer lesz a beutalásoknál. Sok kis kórház van, amelyekbe beutalják a szociális eseteket is, és hosszú ideig tartják bent az embereket. Meg kell értenünk, hogy az egészségügyi rendszer, a közegészségügy pénzbe kerül” – fejtette ki a miniszter.

A kormány egészségügyi költségcsökkentő intézkedései szerepelnek a Nemzetközi Valutaalapnak(IMF) küldött szándéknyilatkozatban, melyet a küldöttség október-novemberi látogatása végén fogalmaztak meg. A dokumentum szerint a kormány 10 százalékkal csökkentené jövőben a kórházi beutalások arányát. Kiiktatná a kórházakkal kötendő kötelező szerződéseket, engedné érvényesülni a versenyhelyzetet, de 1,5 százalékra korlátozná a C2 listán szereplő gyógyszerek kereskedelmi árrését kis tételeknél és 4 százalékra a nagybani kereskedelemben.

A kormány a családorvosok kifizetésének módján is változtatna, a pénz 50 százalékát (a jelenlegi 70 százalék helyett) betegek utáni fejpénzként kapnák, a másik felét (a mostani 30 százalék helyett) a szolgáltatásokért.

Az IMF-fel megállapodott szándéknyilatkozat leszögezi, hogy a Világbank ellenőrzésével, felülvizsgálják az állami orvosi ellátásban nyújtott szolgáltatásokat, s a jövőben nem fizetik ki a költséges, de nem szükséges szolgáltatások ellenértékét.