Brüsszel könnyítené a bűncselekményből származó javak elkobzását

Nemzetközi statisztikák szerint jelenleg a szervezett bűnözésből – kábítószer-kereskedelemből, hamisításból, emberkereskedelemből, fegyvercsempészetből – származó hatalmas jövedelmek csak nagyon szerény hányadát sikerül visszaszerezni. A fekete bevételek túlnyomó részét tisztára mossák, és befektetik a legális gazdaságban.

Globális szinten a bűncselekményekből származó jövedelem kevesebb, mint 1 százalékát fagyasztják be, illetve kobozzák el a hatóságok. A szervezett bűnözői csoportosulások az általuk megszerzett jövedelmet egyre nagyobb mértékben fektetik be saját hazájuktól eltérő országban, gyakran több uniós tagállamban. Más esetekben úgynevezett harmadik felek – rokonok vagy “összekötők” – részére utalják át a jövedelmet az elkobzás elkerülése érdekében, és a bűnös úton megszerzett pénz hamarosan “átlényegül” ingatlanná, gépkocsivá, kisvállalkozássá, vagy éppen nagyvállalati részvénycsomaggá.

A Cecilia Malmström belügyi EU-biztos által hétfőn ismertetett javaslatok közül az egyik legfontosabb, hogy európai szinten megkönnyítenék a korlátozott vagyonelkobzást olyan esetekben, amikor azért nem születhet bűnösséget megállapító ítélet, mert a gyanúsított elmenekült, meghalt vagy gyógyíthatatlan betegségben szenved. A másik kiemelkedő jelentőségű újítás, hogy európai szinten biztosítanák a hatóságok számára – ügyészi döntésre, bírói engedély alapján – a vagyoni javak ideiglenes, megelőző jellegű befagyasztásának lehetőségét, ha fennáll a javak eltűnésének a veszélye.

„A legérzékenyebb ponton kell csapást mérnünk a bűnözőkre, azáltal, hogy a pénzüket vesszük üldözőbe, és a jövedelmüket vissza kell irányítanunk a legális gazdaságba” – fogalmazott Malmström. Az unió központi javaslattevő-végrehajtó intézménye egyebek közt átláthatóbb és hatékonyabb szabályokat indítványoz az olyan javak elkobzására, amelyek nem közvetlenül egy konkrét bűncselekményhez, hanem az elítélt személy által elkövetett hasonló tevékenységekhez kapcsolhatók.