Borravalóadó: kérdések az alkalmazásról

A tárcavezetőt újságírók faggatták arról, hogy mi lesz például a taxisokkal, a pizzafutárokkal, akik már kész nyugtával érkeznek, vagy éppen más futárokkal. Hírügynökségi beszámoló szerint a miniszter előbb azt mondta, hogy a taxisok tudnak pénztárszalagot adni a borravalóról, hiszen ott az órájuk, majd miután a sajtósok felvilágosították, hogy az csak a megtett táv és a kilométerár függvényében tud számolni, leszögezte, lehet módosítani rajta. A futárok kapcsán viszont nem is adott választ.

Ugyanakkor időközben kiderült, hogy a Ponta-kabinet nem a pénzügyminisztérium honlapján közzétett formában fogadta el a nyugtát nem adó kereskedelmi egységekre kiróható bírságokról és büntetésekről szóló sürgősségi kormányrendeletet.

Amennyiben az Országos Adóhatóság (ANAF) ellenőrei egy kereskedelmi egységben 3 százalékig terjedő különbséget észlelnek a pénztárgépbe bevezetett és a valós összeg között, ám az nem haladja meg a 300 lejt, akkor csak figyelmeztetésben részesítik a tulajdonost. A 3 százalékot meghaladó, ám 300 lejesnél kisebb összeg esetében 2000–5000 lejes bírságot rónak ki.

Ha a 300 és 1000 lej közötti plusz összeg is 3 százalék alatt marad, akkor 10–15 ezer lejes bírságra kell számítani, de ha ez az összeg több mint 3 százalékkal nagyobb különbséget jelent a bevezetett és a valós pénzek között, akkor a 15–20 ezer lejes bírság mellett a két éven belüli második kihágáskor az ellenőrök elrendelik a cég tevékenységének 30 napra történő felfüggesztését.

Amennyiben az összeg nagyobb ugyan, mint 1000 lej, de 3 százalék alatt marad, 20–25 ezer lej a bírság, 3 százalék felett viszont a 20–30 ezer lejes bírság mellett a két éven belüli második kihágáskor pecsét kerül az egység ajtajára.

Eugen Teodorovici ugyanakkor bejelentette, hogy amennyiben egy egység kifizeti a bírságot, illetve annak tízszeresét külön is lepengeti, akkor a kifizetési bizonylat felmutatása után 24 órával újra kinyithat. Mint ismeretes, a küszöbértékek meghatározása azt követően vált szükségessé, hogy az elmúlt időszakban az adóellenőrök számtalan kereskedelmi egységet bezártak, függetlenül attól, hogy mekkora különbséget észleltek a regisztrált és a valós pénzösszeg között.

A kormányrendelet egyúttal azt is rögzíti, hogy 1000–1500 lejes bírsággal sújtható az a munkavállaló, aki az ellenőrök kérésére nem mutatja meg, mennyi pénz van nála. Azt egyébként, hogy mekkora összeggel ment dolgozni, minden munkakezdés előtt feljegyzik, hogy az ellenőrzések során össze tudják vetni ezt az esetlegesen náluk található,a pénztárgépbe be nem vezetett összegekkel.

Adós készített klipet az ANAF-nak

„Románia a te adóiddal működik” – ez a szlogenje az Országos Adóhatóság (ANAF) reklámklipjében, amelyben az emberek örülnek annak, hogy mi minden történt adólejeikből. A kisfilm elkészítése és szórási költségei megközelítik a 2 millió eurót.

Ironikus viszont az egészben, hogy az ANAF többek között egy olyan céggel készítette el a klipet a Digi24 hírtelevízió szerint, amely hatalmas összegekkel tartozik az államkasszának. A Media Center reklámügynökségről van szó, amelynek a szerződés értelmében 220 ezer eurót fizetett ki az adóhatóság.

A vállalkozás viszont több olyan cég birtokában áll, amelyeknek történelmi adósságaik vannak a büdzsé felé: többek között a Transilvania General Import-Export Rt.-t is megtaláljuk a részvényesek között, amely az ország hetedik legnagyobb adósa – 350 millió euróval tartozik az államnak; s ott van a nagyváradi Ioan és Viorel Micula tulajdonában levő European Drinks Rt. is, amely 30 millió eurós elmaradásával a 10. legnagyobb adós.