
A nemzeti Liberális párt (PNL) és a Demokrata-Liberális Párt (PDL) összefogása nyomán létrejött Keresztény-Liberális Szövetség (ACL) a választott helyi elöljárók pártváltását lehetővé tevő sürgősségi kormányrendelet miatt nyújt be bizalmatlansági indítványt a kormány ellen, mivel azt a választások elcsalására tett kísérletként értékeli – jelentette ki hétfőn Klaus Johannis, a PNL elnöke, az ACL államfőjelöltje.
2014. szeptember 01., 18:172014. szeptember 01., 18:17
2014. szeptember 02., 11:122014. szeptember 02., 11:12
Mint arról beszámoltunk, Johannis még vasárnap közölte, hogy a szeptember elsején kezdődő őszi parlamenti ülésszakban bizalmatlansági indítványt nyújtanak be a kormány ellen.
„Az indítványt a közeljövőben dolgozzuk ki, mivel megálljt akarunk parancsolni a kormány visszaéléseinek” – szögezte le Johannis az ACL vezetőségének hétfő délelőtti ülését követően. Johannis azért is bírálta a kormányt, hogy a külföldön élő román állampolgárok számára túl kevés szavazóhelyiséget hoznak létre.
Az ACL parlamenti terveiről szólva Vasile Blaga, a PDL elnöke elmondta, kezdeményezni fogják az amnesztiatörvény napirendre tűzését, és szeretnék eltöröltetni az üzemanyagok extra jövedéki adóját, valamint az oszlopadót.
Az elöljárók mandátumvesztés nélküli pártváltását 45 napig lehetővé tevő, csütörtökön elfogadott sürgősségi kormányrendelet ellen egyébként vasárnap tiltakozó megmozdulások kezdődtek. Vasárnap este Bukarestben az Egyetem téren mintegy kétszáz – zömmel fiatal – tüntető gyülekezett, a rendelet azonnali visszavonását követelve. A tiltakozók közül többen a verespataki ciános aranykitermelés ellen létrejött Mentsétek meg Verespatakot! kampány pólóját viselték.
Az egyik szónok hangosbemondón keresztül közölte a tüntetők követeléseit. Ezek első és legfontosabb pontja a vitatott sürgősségi rendelet azonnali visszavonása. Emellett arra szólították a jelentősebb pártokat, hogy írjanak alá egy országos paktumot a politikai migráció ellen, amelyben vállalják, hogy nem vesznek fel más pártból kilépett polgármestereket és honatyákat a tagjaik sorába, valamint egy olyan jogszabályt követeltek, amely megkönnyíti a polgárok számára a polgármesterek visszahívását, amennyiben elégedetlenek azok teljesítményével.
A tüntetők szerint a rendelet nagyon veszélyes és abnormális, mivel gyakorlatilag felfüggeszti a vonatkozó törvény hatályát, ugyanakkor az a tény, hogy nem sokkal a választások előtt fogadta el a kormány, akár jó jelnek is tekinthető, mivel azt jelzi, hogy fél valamitől.
Kolozsvár Főterén mintegy negyvenen tüntettek a rendelet ellen, a Ponta-kormány lemondását követelve, a rendeletet ugyanis a demokrácia brutális megsértéseként értékelték.
Mint arról beszámoltunk, a rendeletet Liviu Dragnea közigazgatásért felelős miniszterelnök-helyettes kezdeményezésére fogadta el a kormány. Dragnea azzal indokolta a tervet, hogy az új pártok megjelenésével, az USL felbomlásával és a Keresztény-Liberális Szövetség (ACL) megalakulásával átrendeződött a politikai térkép, és számos önkormányzatban felborultak az erőviszonyok.
A türelmi idő, amit most a választott elöljárók rendelkezésére bocsátanak, hogy eldöntsék, melyik pártban akarnak tovább politizálni, az ily módon előállt határozatképtelenséget szüntetné meg. Dragnea csütörtökön az indokok között azt is felhozta, hogy a működésképtelen önkormányzatokban számos európai uniós fejlesztési projekt elakadt.
Az ellenzék viszont perrel fenyegeti a kormányfőt, a tervezetet a demokrácia elleni támadásnak tartja, és azzal érvel: a PSD célja a rendelettel az, hogy zsarolás vagy ígérgetés útján magához édesgesse az ellenzéki polgármestereket.
Navi Pillay dél-afrikai jogász, az ENSZ volt emberi jogi főbiztosa és a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság egykori bírája kapja idén a Nobel-békedíjat – jelentette be pénteken Oslóban a Norvég Nobel-bizottság.
Anne Carson kanadai szerzőnek ítélte oda az idei irodalmi Nobel-díjat a Svéd Akadémia, amely csütörtökön Stockholmban jelentette be döntését.
Törökországban került kézre Iurie Radulov, alias „Babior”, az egyik legrettegettebb bűnöző a Moldovai Köztársaságban, akinek az 1990-es évek elején – az akkori nyomozati anyagok szerint – Romániával is voltak kapcsolatai.
Az Európai Bizottság szerdán 1,24 milliárd eurót folyósított Ukrajnának a 90 milliárd eurós támogatási hitel védelmi célú alapjából, a forrás ukrán vállalatok által gyártott drónok, drónelhárító eszközök, lőszerek és rakéták beszerzését fedezi.
Elhunyt kedden 102 éves korában Los Angelesben Eva Marie Saint, A rakparton című Elia Kazan-film Oscar-díjas színésznője – írja az MTI Variety.com portálra hivatkozva.
Dróntámadás következtében egy hajó elsüllyedt, egy másik pedig megrongálódott kedden a Fekete-tengeren, Bulgária partjainál – írja az MTI helyi médiajelentésekre hivatkozva.
Megjelent a spanyol parlament feloszlatásáról és november 29-ére előrehozott választások kiírásáról szóló rendelet a spanyol hivatalos állami közlönyben (BOE) kedden. A dokumentumot azután tették közzé, hogy VI. Fülöp spanyol király aláírta.
Az egészségügyi helyzet „ellenőrzés alatt áll” Oroszországban – nyugtatnak az orosz hatóságok, miután a sajtóban megjelent információk szerint egy laboratóriumi technikus pestisben halhatott meg Szibériában. Az ügyben az amerikaiak is megszólaltak.
Az Európai Bizottság támogatja, hogy Montenegró 2028-ban az Európai Unió 28. tagállamává váljon, a csatlakozási folyamat lezárásához azonban politikai stabilitásra és széles körű pártközi támogatásra van szükség – jelentette ki Ursula von der Leyen.
A Flydubai Tel-Avivba tartó járatának egyik pilótája megkéselte a másikat, feltehetően a gép lezuhanását akarta okozni – jelentette ki szerdán délután Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök a reggeli légi incidenssel kapcsolatban.
szóljon hozzá!