Băsescu kihirdetheti a restitúciós törvényt

Nem sérti Románia alaptörvényét az államosított ingatlanokról szóló új jogorvoslati törvény – állapította meg pénteki ülésén a bukaresti alkotmánybíróság.

2013. május 12., 18:402013. május 12., 18:40

Itt állíthatja be, hogy a Google-találatokban elöl legyen a Székelyhon!

Az április 17-én parlamenti vita nélkül, kormányzati felelősségvállalással elfogadott jogszabály ügyében az ellenzéki jobbközép Demokrata-Liberális Párt (PDL) kért normakontrollt, de kifogásait a taláros testület elutasította.

Mint ismeretes, a törvény alapján a román állam a következő néhány évben visszaszolgáltatná a még tulajdonában lévő államosított ingatlanokat, majd négy év múlva részletekben kezdene ismét kárpótlást fizetni azokért az elkobzott ingatlanokért, amelyeket nem lehet természetben visszaszolgáltatni. A jóvátétel eme formájával azonban nem értenek egyet a romániai magyar történelmi egyházak sem, a volt tulajdonosok érdekvédelmét ellátó szervezetek szerint pedig a kormány gúnyt űz belőlük azáltal, hogy tíz-tizenöt évre tolja ki a kárpótlási időtartamot. Ugyanakkor a törvény akkor lép hatályba, ha Traian Băsescu államfő kihirdeti azt. Victor Ponta miniszterelnök korábban azt mondta: az elnök támogatásáról biztosította az ügyben.

A PDL alkotmányossági panaszában úgy vélekedett: formai hiba az, hogy a kormány felelősségvállalással kerülte meg a parlamentet olyan témában, amelyről több tervezet is a törvényhozás napirendjén szerepel. A felelősségvállalás olyan rendkívüli törvényhozási eljárás, amelynél a jogszabályt nem vitatja meg a parlament, az néhány napon belül automatikusan hatályba lép, hacsak nem bizonyul alkotmányellenesnek, vagy az ellenzéknek nem sikerül a kormányt megbuktatnia. A PDL-nek viszont nem sikerült elegendő támogatói aláírást gyűjtenie a parlamentben egy bizalmatlansági indítvány beterjesztéséhez. Az RMDSZ ugyanis nem támogatta a kormánybuktató próbálkozást, arra hivatkozva, hogy az új jogorvoslati rendszer megőrzi a természetbeni visszaszolgáltatás, illetve a méltányos kártérítésnek az elvét, és a folyamat véges határidőn belüli lezárását célozza, ami a magyar közösségnek is érdeke.