Az alkotmánybírákra mutogat a hírszerzés parancsnoka

George Maior a B1 hírtelevízióban vasárnap sugárzott interjúban arra figyelmeztetett, hogy a Nagy Testvér-törvényekként elhíresült jogszabályok elutasítása nyomán törvényi hiátus keletkezett, amely nemzetbiztonsági szempontból rendkívül sérülékennyé teszi Romániát.

„A lehető legkomolyabban mondom, hogy az ország állampolgárainak – és nem az állam – biztonságának szavatolása terén létezik erkölcsi felelősség is. Egy katasztrófa bekövetkeztekor tudni fogom, kire mutassak rá, elvégre az én felelősségem kimondani, hogy valaki olyan dolgokkal játszadozik, amelyeket nem ért vagy amelyekhez rosszindulatúan közelít” – jelentette ki a belföldi hírszerzés parancsnoka.

A bukaresti alkotmánybíróság szerdán többek között amiatt minősítette az alaptörvénybe ütközőnek a kihirdetésre váró információbiztonsági törvényt, mert azt nem láttamozta a legfelsőbb védelmi tanács, sérti a jogállamiságot, nem tartja tiszteletben a tisztességes eljáráshoz és a magánélethez való jogot, és sérti a levéltitkot.

Tavaly a taláros testület visszadobta a parlamentnek a telefonos és számítógépes kommunikáció megfigyelését szabályozó törvényeket is, közöttük azt a jogszabályt, amely eltörölné a feltöltőkártyák névtelenségét.

George Maior vasárnap elmondta, az alkotmánybírósági vétó precedens nélküli helyzetet teremtett Romániában, ilyen körülmények között pedig a SRI-nek a rendelkezésére álló eszközökkel, akár „Sherlock Holmes-típusú módszerekkel” kell fellépnie a bűnözés és a terrorizmus ellen. A hírszerzés igazgatója meggyőződésének adott hangot, miszerint a jogszabályok nem sértik az állampolgárok emberi jogait, hozzátéve: azért is jártas a témában, mivel ebből doktorált.

Maior feltárta: a napokban tíz, a szíriai frontot megjárt iszlamista utazott át az ország területén, és a román hírszerzés külföldi partnereivel közösen követte nyomon őket.

Egyébként Augustin Zegrean, az alkotmánybíróság elnöke a napokban arra panaszkodott, hogy erőteljes nyomás nehezedik a taláros testületre politikusok és állami intézmények – közöttük a SRI – részéről a kibernetikai törvények elutasítása miatt. Zegrean feltárta, az alkotmánybíróság egyik tagja már jelezte az Európai Bizottságnak, hogy ilyen körülmények között fél ellátni hivatalát.