„Újabb Neptunt” szervezne a Project on Ethnic Relations

A Kovászna megyei önkormányzat által szervezett beszélgetésen – melyen intézményvezetők, a történelmi egyházak és a civil szféra képviselői vettek részt – Allen Kassoff elmondta, román politikusok kérték, hogy a PER ismét vállaljon szerepet a román–magyar párbeszéd új alapokra helyezése érdekében.

Mint mondta, az amerikai szervezet képviselői januárban és márciusban találkoztak a román pártok és az RMDSZ képviselőivel, az elmúlt hétvégén pedig újabb egyeztetésre került sor. Allen Kassoff úgy látja, a románok is tudatában vannak, hogy akadozik a kommunikáció, érzik, hogy a magyar közösség igényeire jobban oda kell figyelniük.

Emlékeztetett, a Project on Ethnic Relations szervezte meg Neptunon azt a találkozót, melynek keretében  RMDSZ-es politikusok (a szervezet akkori alelnökei) tárgyalóasztalhoz ültek az akkori román hatalom képviselőivel, ezt pedig egy svájci találkozó előzte meg.

„Az RMDSZ-en belül is vita tárgyát képezte a Neptun-ügy, de úgy értékelem, a Fekete-tenger-parti üdülővárosban lezajlott találkozó nem volt hiábavaló, hiszen ez szolgáltatta az alapját annak, hogy az RMDSZ kormányzati szerepet vállaljon – mondta a civil szervezet volt igazgatója. – Húsz év alatt az etnikai jogok terén születtek eredmények, de ezek gyakorlatba ültetése nem valósult meg maradéktalanul, most már többre van szükség”.

Tamás Sándor, a Kovászna Megyei Tanács elnöke felszólalásában arra mutatott rá, nem elég újrakezdeni a tárgyalást a román féllel, új fejezetet kell nyitni a székelyföldi önrendelkezési igény figyelembevételével. Rámutatott: az Európai Unióban a romániai magyarság az egyetlen számottevő, kisebbségben élő közösség, amely nem rendelkezik az autonómia semmilyen formájával.  

„1990 óta a politikában és a társadalom más területein is felnőtt egy új generáció, új igények fogalmazódnak meg” – mondta a találkozón Tamás Sándor, emlékeztetve, hogy 2003-ban bekerült a nyelvi jogok szavatolása az alaptörvénybe, ám azóta nem történt semmilyen előrelépés a kisebbségi jogok terén.

„Elkészült az autonómiastatútum, ennek mentén tárgyalhatunk: regionális kétnyelvűséget, a költségvetési intézményekben etnikai arányosságot, helyben maradó adót és szórványban kulturális autonómiát követelünk” – mondta Tamás Sándor.