Augusztusban indul a szórványsegítő Petőfi-program

Az MTI beszámolója szerint a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára rámutatott: a Kőrösi Csoma Sándor-program mintájára indított program az egykori monarchia területére terjed ki, érintve Romániát, Ukrajnát, Szerbiát, Horvátországot, Szlovéniát, Ausztriát, Szlovákiát, Csehországot, Bosznia-Hercegovinát, Macedóniát és Dél-Lengyelországot. A program keretében ötven magyar fiatalt küldenek ki, a cél a szórványterületeken fogyásban lévő magyarság identitásának megerősítése, a közösségi hálózatok kiépítésének segítése.

Potápi Árpád János hangsúlyozta: a szülőföldön maradás alapvető feltétele a társadalmi és gazdasági státus megerősödése, ezért a program célja a gazdaságpolitikai szemléletmód erősítése. Ennek keretében hosszú távú koncepciókat támogatnak minden külhoni magyar régióban (tanműhelyek felszerelését, tangazdaságok létrehozását).

Átjárhatósági ösztöndíj indul, ami egy hónapos gyakorlati lehetőséget jelent külhoni diákok számára magyarországi intézményben, valamint továbbképzések valósulnak meg az innovációs és vállalkozói képességek erősítése érdekében. A népszámlálási adatokra utalva rámutatott: 1991 és 2011 között szinte kivétel nélkül azt lehetett látni, hogy a magyarság számaránya és a száma is fogyatkozott, csökkent.

Drámai a csökkenés a szórványterületeken, miközben a tömbmagyarság területein kicsi vagy nincs is, jelezte. Kitért arra is, hogy a szomszédos országokban élő magyarság mellett szerte a világban nagyon nagy a magyar diaszpóra.

A nemzetpolitika két legfontosabb célterülete így a Kárpát-medence és a diaszpóra – hangsúlyozta Potápi Árpád János, aki az alaptörvényt idézve jelezte: alkotmányos kötelességük foglalkozni a külhoni magyarsággal. Kifejtette: a nemzetpolitikai stratégia átfogó célja a közösségek gyarapodása számbeli, gazdasági, szellemi és jogi értelemben. A nemzetpolitikára fordítandó összeg 2015-ben 17,62 milliárd forint, mondta.   

A honosításról szólva beszámolt arról, hogy eddig csaknem 750 ezer kérelem érkezett, és mintegy 700 ezren tettek esküt. Jelezte: a külhoni magyarok választójogot is kaptak, a választásokra a külhoni szavazók számára előzetes regisztráció szükséges. 2014-ben az országgyűlési választásokra 231 864 regisztráció és 128 378 szavazat érkezett.

Beszámolt arról a tervről is, amely szerint magyar emigrációs és diaszpóraközpontot alakítanának ki a Magyarság Házában. A központ feladata a diaszpóragyűjtemények feldolgozása adatbázisban, kutatási célokra, a kapcsolat erősítése a diaszpórában élőkkel, a magyar emigráció történetének bemutatása állandó és időszaki kiállításokon, valamint tudományos és ismeretterjesztő előadások, konferenciák szervezése.

A konferencián Albánia, Macedónia, Montenegró, Horvátország, Románia és Magyarország szerb nemzetiségeit képviselő szervezetek vettek részt. A tanácskozáson vitaindító előadás hangzott el a régióban élő szerb közösségek jogi és társadalmi helyzetéről, majd az egyes delegációk fejtették ki véleményüket, illetve ismertették az egyes országokban élő közösségek helyzetét. A delegációkat pénteken Szentendrén fogadja Lukijan Budai szerb ortodox püspök. A találkozón az egyháznak a nemzeti identitás megőrzésében betöltött szerepéről lesz szó.