Hirdetés
Hirdetés

Átvette a Nobel-díjat Karikó Katalin és Krausz Ferenc

•  Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

Átvette a Nobel-díjat vasárnap Stockholmban Karikó Katalin biokémikus és Krausz Ferenc fizikus.

MTI

2023. december 10., 19:542023. december 10., 19:54

2023. december 10., 21:292023. december 10., 21:29

A tudományos élet legrangosabb nemzetközi kitüntetését a díjazottaknak XVI. Károly Gusztáv svéd király adta át a stockholmi hangversenyteremben rendezett díszes ceremónián.

A Nobel Alapítvány nevében Astrid Söderbergh Widding, a kuratórium elnöke köszöntötte a díjazottakat. Beszédében hangsúlyozta: Alfred Nobel üzenete nagyon világos számunkra: ő abban hitt, hogy az irodalom, a tudomány és a béke érdekében végrehajtott cselekedetek előreviszik a világot. Hozzátette: ezért kulcsfontosságú, hogy tiszteljük a tudást és nemzetközi szinten együttműködjünk.

A kuratórium elnöke kiemelte: egy olyan időszakban, amikor azt látjuk, hogy az akadémia, a kultúra és a civil társadalom küldetését kihívások elé állítják, nagyon fontos, hogy Nobel vízióját szem előtt tartsuk. „Nem a sors dönti el a világ fejlődését, nekünk is van arra erőnk, hatalmunk, hogy befolyásoljuk a sorsunkat és előrelendítsük a világot” – fogalmazott.

Idézet
Az emberi tudás határait feszegetjük ezekkel a kutatásokkal, amelyek hozzájárulnak a világ fejlődéséhez, és ezáltal a jövő megjósolhatatlan eseményeire is fel tudunk készülni

– hangsúlyozta nyitóbeszédében Astrid Söderbergh Widding, a Nobel Alapítvány kuratóriumának elnöke.

„Az idei díjazottak nagyon egyedülállóak, hiszen megmutatták nekünk azt, hogy egyéni szinten és együtt is bennünk van az a lehetőség, hogy meg tudjuk változtatni a világot” – zárta köszöntőjét a Nobel Alapítvány kuratóriumának elnöke.

Karikó Katalin átveszi az orvosi-élettani Nobel-díjat XVI. Károly Gusztáv svéd királytól •  Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd Galéria

Karikó Katalin átveszi az orvosi-élettani Nobel-díjat XVI. Károly Gusztáv svéd királytól

Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

Karikó Katalin az amerikai Drew Weissmannal megosztva az mRNS-alapú vakcinák kifejlesztését megalapozó felfedezéseiért kapta meg az orvosi-élettani Nobel-díjat.

Gunilla Karlsson Hedestam, a Karolinska Intézet professzora a díjazottakat méltatva arról beszélt, bár hatvan éve rutinszerűen használják az mRNS-t a különféle kutatólaboratóriumokban, de a tudományos világon kívül nem nagyon ismerték egészen mostanáig, amikor „az élettani-orvostudományi Nobel-díjasok bebiztosították az mRNS hírnevét a világban”. Az mRNS-alapú vakcinának köszönhetően sikerült az immunrendszert értesíteni a vírusról és ezáltal meg tud később védeni minket a saját szervezetünk.

Hozzátette: Karikó Katalin rájött arra, hogy meg kell figyelni azt, hogy az RNS különféle formáira hogyan válaszolnak a sejtek. A kutatók 2005-ben publikálták a legfontosabb cikküket, amely bemutatta azt, hogy immunválaszt vált ki az mRNS a szervezetben, azonban ezt meg lehet kerülni. Ezzel egy új korszak nyílt meg és ennek a módszernek köszönhetően sikerült kifejleszteni egy olyan vakcinát, amellyel 15 évvel később több millió életet lehetett megmenteni a Covid-járvány idején – mondta. Kiemelte azt is, hogy ezzel a módszerrel sikerült felgyorsítani az oltóanyag gyártását is.

Krausz Ferenc fizikus átveszi a fizikai Nobel-díjat XVI. Károly Gusztáv svéd királytól •  Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd Galéria

Krausz Ferenc fizikus átveszi a fizikai Nobel-díjat XVI. Károly Gusztáv svéd királytól

Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

Krausz Ferenc fizikus két francia tudóssal, Pierre Agostinivel és Anne L'Huillier-vel megosztva, az elektronok atomon belüli mozgásának vizsgálatát szolgáló attoszekundumos fényimpulzusokat előállító kísérleti módszereiért vehette át a fizikai Nobel-díjat.

Idézet
Az idei fizikai Nobel-díj az icipici részletekre, az attofizikára, az attoszekundumra koncentrál

– mondta Eva Olsson, a Chalmers Műszaki Egyetem professzora, a fizikai Nobel-díj kitüntetettjeit méltatva. Beszédében kifejtette: hatalmas az univerzum, de a legkisebb részletek irányítják, és ezeket az öt érzékünkkel nem mindig tudjuk látni. Ezek az apró részletek befolyásolják az életünket és hatalmas lehetőséget adnak arra, hogy kiterjesszük a tudásunkat.

Az eseményen a kémiai Nobel-díjat Moungi Bawendi, valamint Louis Brus amerikai és Alekszej Jekimov orosz kutatók kapták a kvantumpöttyök felfedezéséért és előállításáért. Jon Fosse norvég író és drámaíró lett az irodalmi díjazott innovatív színdarabjaiért és prózájáért, amely megszólaltatja a kimondhatatlant. A közgazdasági Nobel-emlékdíjat Claudia Goldin amerikai közgazdász kapta a nők munkaerő-piaci helyzetének több évtizedes kutatásáért.

A ceremónián 1560 meghívott vendég vett részt, köztük a díjazottak családtagjai, korábbi díjazottak, a királyi család tagjai, a díjat odaítélő intézmények képviselői, a svéd kormány és parlament tagjai, valamint a diplomáciai testületek képviselői.

A stockholmi díjátadó előtt Oslóban adták át a Nobel-békedíjat. A kitüntetést Nargesz Mohammadi iráni emberi jogi aktivistának ítélték oda a nők iráni elnyomása ellen és az emberi jogokért és szabadságért folytatott küzdelméért. A hazájában bebörtönzött emberi jogi aktivista helyett a rangos kitüntetést gyermekei vették át, beszédét szintén gyermekei olvasták fel. Szimbolikusan egy üres szék jelölte Mohammadi helyét a színpadon.

Csák János: nekünk, magyaroknak régi hagyományunk van a Nobel-díjakban

Olyan év, amikor egy nemzetnek két Nobel-díjasa van a legritkább dolog, igaz, nekünk, magyaroknak régi hagyományunk van a Nobel-díjakban – jelentette ki Csák János kulturális és innovációs miniszter vasárnap a svédországi magyar nagykövet rezidenciáján az M1 aktuális csatornának adott interjújában.

Felidézte, hogy az első magyar Nobel-díjat Lénárd Fülöp kapta nem sokkal a rangos kitüntetés alapítását követően 1905-ben. Az, hogy két magyar tudós megkapta a Nobel-díjat azt mutatja, hogy természettudományokban a Nobel-bizottság figyeli a nagy eredményeket – húzta alá Csák János. Mint mondta, Krausz Ferenc fizikus eredménye tényleg áttörés volt, amiből aztán lehet élettudományokban, anyagtudományokban, műszaki tudományokban további felfedezéseket tenni és további hasznosítást elérni. Hangsúlyozta, ugyanez vonatkozik Karikó Katalinra, aki az egész életét az mRNS kutatásának szentelte és amikor jött a koronavírus-járvány, akkor mindenki felismerte, hogy az, amit korábban akár még finanszírozásban, kutatásban is nehéz volt elfogadtatni, az működik.

Hirdetés

Csák János úgy fogalmazott, hogy a jövőben mindkét kutatásra óriási, további kutatások épülhetnek az emberiség javára.

A miniszter a két magyar tudósról azt mondta, hogy a nagy embereket az jellemzi, hogy akárhonnan indultak, akárhová érkeztek, megtartják az önmagukkal szembeni és a többiekkel szembeni szerénységüket, alázatukat. Egyben figyelmébe ajánlotta különösen a fiataloknak és a lányoknak, hogy olvassák el Karikó Katalin életrajzi kötetét. Beszélt arról is, hogy további közös jellemzőjük, hogy azon gondolkodnak, hogyan lehetne alkalmazni felfedezéseiket.
Kiemelte, hogy

a magyar kormány Krausz Ferenc magyarországi kutatásaira 75 milliárd forintos programot indít 2030-ig, Karikó Katalin esetében pedig tárgyalások folynak programjáról a szegedi biológiai intézetben.

Szót ejtett arról is, hogy nagyon nagy jelentősége van, hogy az idén a tudomány került előtérbe. Mint fogalmazott, olyan jellemvonások, tulajdonságok kellenek a tudományhoz, mint a kíváncsiság, a képzelőtehetség, a kitartás, a kudarcot követő talpra állás és a csapatmunka. Hangsúlyozta, hogy ezek jellemzik az üzletembereket, a családapákat és családanyákat, sőt a politikusokat is.

Idézet
Az, hogy a tudományok területén értünk el eredményt, az minősíti a magyar iskolarendszert, hiszen mindkét kitüntetett Magyarországon végezte el az egyetemet

– jelentette ki Csák János. Ezzel összefüggésben pedig azt hangsúlyozta, hogy a magyar kormány elkötelezett a közoktatás támogatása mellett. Mint mondta, ezért növelték meg az egyetemek finanszírozását két és félszeresére, a kutatóintézetek finanszírozását kétszeresére, valamint befektetéseket hajtottak végre a középiskolás és általános iskolás rendszerbe is, „pontosan azért, hogy a tehetségek ne vesszenek el”.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. március 05., csütörtök

Hosszú évekre börtönre ítéltek egy román állampolgárt Oroszországban

A külügyminisztérium csütörtökön megerősítette, hogy börtönbüntetésre ítéltek Oroszországban egy román állampolgárt.

Hosszú évekre börtönre ítéltek egy román állampolgárt Oroszországban
Hirdetés
2026. március 05., csütörtök

Megérkeztek a budapesti reptérre az Oroszországból szabadon engedett magyar hadifoglyok

A legfontosabb feladatunk, hogy Magyarországot soha ne engedjük belerángatni a háborúba – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, a kiszabadított hadifoglyokkal való, Budapestre érkezésekor.

Megérkeztek a budapesti reptérre az Oroszországból szabadon engedett magyar hadifoglyok
2026. március 05., csütörtök

Újabb 172 román állampolgár jutott haza Egyiptomból

Egyiptomból Romániába érkezett szerda egy magán légitársaság gépén 172 román állampolgár, akik Izraelből kértek segítséget a hazatéréshez – közölte a külügy.

Újabb 172 román állampolgár jutott haza Egyiptomból
2026. március 03., kedd

Trump az iráni konfliktusról: túl késő tárgyalni

Az iráni légvédelem, a légierő, a haditengerészet és a vezetőség megsemmisítését jelentette be kedden Donald Trump amerikai elnök, aki hozzátette, hogy Teherán tárgyalni akar, ám, mint mondta, ehhez már túl késő.

Trump az iráni konfliktusról: túl késő tárgyalni
Hirdetés
2026. március 03., kedd

Újabb 28 járatot töröltek a közel-keleti helyzet miatt a bukaresti reptéren

A közel-keleti események miatt összesen 28 járatot töröltek kedden a bukaresti repülőtereken az Izraelbe, Dubajba, Bahrainba, Katarba és Jordániába közlekedő útvonalon – tájékoztatott a fővárosi repülőtér-üzemeltető vállalat (CNAB).

Újabb 28 járatot töröltek a közel-keleti helyzet miatt a bukaresti reptéren
2026. március 02., hétfő

Hétfő estétől kezdődhet meg az Egyiptomban tartózkodó 300 román állampolgár hazaszállítása

Hétfő estére halasztották a 300 román állampolgár hazaszállítására szervezett TAROM-különjáratok elindítását. Ők a közel-keleti konfliktuszónából kerültek Egyiptomba, hogy biztonságosabb helyről térhessenek haza.

Hétfő estétől kezdődhet meg az Egyiptomban tartózkodó 300 román állampolgár hazaszállítása
2026. március 02., hétfő

Tanácskozást hívott össze a konfliktusövezetben rekedt román állampolgárok helyzetéről Ilie Bolojan

Ilie Bolojan miniszterelnök hétfő reggelre tanácskozást hívott össze a közel-keleti konfliktus térségében rekedt román állampolgárok helyzetéről – közölte a kormány sajtóirodája.

Tanácskozást hívott össze a konfliktusövezetben rekedt román állampolgárok helyzetéről Ilie Bolojan
Hirdetés
2026. március 02., hétfő

Elhúzódhat az iráni konfliktus egy Közel-Kelet szakértő szerint

A jelenlegi információk szerint elhúzódó lehet az iráni konfliktus, ha az Amerikai Egyesült Államok meg akarja gyengíteni az iráni rezsimet, akkor hetekig tartó támadássorozatra van szükség – közölte Csicsmann László Közel-Kelet szakértő.

Elhúzódhat az iráni konfliktus egy Közel-Kelet szakértő szerint
2026. március 01., vasárnap

Meghalt három amerikai katona az Irán elleni műveletben

Meghalt három amerikai katona az Egyesült Államok és Izrael Irán ellen indított műveletében – közölte vasárnap az Egyesült Államok térségbeli műveleteiért felelős Középső Parancsnoksága (CENTCOM).

Meghalt három amerikai katona az Irán elleni műveletben
2026. március 01., vasárnap

Ali Hamenei legfelsőbb vezető halott, de az Irán elleni támadások folytatódnak

Donald Trump amerikai elnök közösségi oldalán hivatalosan is megerősítette, hogy Ali Hamenei ajatollah, Irán legfelsőbb vezetője meghalt.

Ali Hamenei legfelsőbb vezető halott, de az Irán elleni támadások folytatódnak
Hirdetés