Anarchistaveszély Verespatak-ügyben?

A titkosszolgálat vezetője a testületi meghallgatáson nem nevezte meg, milyen csoportok próbálták „eltéríteni” az utcai demonstrációk jellegét, hozzátette azonban, hogy a hírszerzés megkülönböztetett figyelemben részesítette a döntéshozási folyamatot befolyásolni igyekvő kísérleteket is.

George Maior meghallgatása során kiderült, hogy a titkosszolgálat 1999 óta napjainkig több mint félezer alkalommal szolgáltatott információkat a Verespatakra tervezett bányaprojekt kapcsán a központi és helyi hatóságoknak. „Gazdasági, szociális, környezetvédelmi, valamint az épített örökség terén kifejtett hatása okán Verespatak nemzetbiztonsági kérdést jelent” – szögezte le a SRI parancsnoka. Maior hozzátette, az elmúlt tizennégy év során a hírszerzés átfogó elemzést bocsátott az illetékes romániai hatóságok rendelkezésére a színesfémbánya-projekt gyakorlatba ültetésének kockázatairól és előnyeiről, és arra is felhívta a figyelmet, hogy milyen akadályok gördülhetnek a terv megvalósítása elé. A titkosszolgálat vezetője ugyanakkor elmondta, a SRI nem foglalhat állást annak kapcsán, hogy indokolt-e a verespataki létesítmény engedélyezése, létrehozása, hatásköre mindössze arra szorítkozik, hogy megfelelő információkkal lássa el a döntéshozatalban illetékes hatóságokat.

A Verespatak-bizottság hétfőn meghallgatta Dan Şova infrastrukturális beruházásokért és külföldi befektetésekért felelős tárca nélküli minisztert is, aki arra figyelmeztetett: a kanadai-román Roşia Montană Gold Corporation nemzetközi választottbírósághoz fordulhat annak érdekében, hogy a bukaresti hatóságok kibocsássák számára a kitermelés beindításához szükséges engedélyeket. (A választottbíróság olyan pártatlan és független bíróság, amelyre a felek megállapodásukkal rábízzák – az állami bíróságok helyett – a polgári jogvita eldöntését. A választottbíráskodás a nemzetközi jogvitákban, illetve a kereskedelmi-gazdasági szférában a legelterjedtebb). „Nem tartom kizártnak, hogy a választottbíróság a beruházónak ad igazat, amely ez esetben a jelenlegi feltételek mellett vághat neki a verespataki arany- és ezüstlelőhely kiaknázásának. Vagyis számára kedvező, a román állam számára pedig kedvezőtlen feltételek mellett” – adott hangot jogászi véleményének a szociáldemokrata politikus.

Şova már korábban úgy vélekedett, hogy az RMGC-nek jó esélye van bíróságon pert nyerni Romániával szemben egy esetleges kártérítés ügyében, sőt szerinte az államnak kétmilliárd dollár kártérítést kell fizetnie, ha keresztbe tesz a beruházásnak. Robert Cazanciuc igazságügyi miniszter közben arról tájékoztatta a parlamenti különbizottság tagjait, hogy Verespatakon nem a kanadai társaság, hanem – a gazdasági minisztériumon keresztül – az állam hajtaná végre a telek- és ingatlankisajátításokat. A tárcavezető azonban nem tudott válaszolni arra a kérdésre, hogy az RMGC jelöli-e majd ki a kisajátításra ítélt épületeket.