Forrás: Amerikai Védelmi Minisztérium
Az Egyesült Államok masszív rakétatámadást intézett manőverező robotrepülőgépekkel péntek hajnalban a szíriai Homsz egyik légibázisa ellen, megtorlásul a keddi feltételezett vegyifegyver-támadásért, amelynek elkövetésével a damaszkuszi rezsimet vádolják – közölték amerikai tisztségviselők.
2017. április 07., 10:282017. április 07., 10:28
2017. április 07., 13:002017. április 07., 13:00
Donald Trump amerikai elnök a floridai rezidenciáján rövid beszédben jelentette be döntését a szíriai célpontok elleni támadásokról. Megismételte, hogy mélyen megrendítette őt a szíriai Idlíb tartományban végrehajtott gáztámadás, és leszögezte, hogy
Trump elnök diktátornak nevezte Aszadot, és hangsúlyozta álláspontját, miszerint a szíriai elnök rendelte el az idlíbi gáztámadást, melynek során halálos ideggázzal öltek meg ártatlan embereket, köztük gyermekeket, kisbabákat.
– szögezte le Trump. Az amerikai elnök a rövid beszédben felszólította a civilizált nemzeteket, hogy vessenek véget a vérontásnak és a mészárlásnak Szíriában. Egyúttal hangsúlyozta: az Egyesült Államok „létfontosságú nemzetbiztonsági érdeke”, hogy megelőzze és elrettentse a halálos vegyi fegyverek elterjedését és használatát.
Az amerikai légicsapásokról először – még Trump elnök beszéde előtt – az NBC televízió adott hírt. Az első információk szerint a Tomahawk manőverező robotrepülőgépek az amerikai haditengerészetnek a Földközi-tenger keleti térségében állomásozó rombolóhajóiról indultak, és a szíriai Homsz közelében lévő légibázisra mértek csapást.
A CNN arról is tudósított, hogy Washington több országot előre értesített a várható légicsapásokról, a Pentagon – az amerikai védelmi minisztérium – pedig bejelentette, hogy az Egyesült Államok informálta az orosz haderőt is. A légicsapások egyébként nem érintettek olyan térséget a homszi légibázison, ahol orosz haderő állomásozik.
Donald Trump beszéde után nyilatkozott Rex Tillerson külügyminiszter és Herbert McMaster nemzetbiztonsági főtanácsadó is. Tillerson, aki szintén Floridában tartózkodik és részt vesz a Hszi Csin-ping kínai elnökkel folytatandó tárgyalásokon, közölte: az Egyesült Államok csaknem teljes bizonyossággal tudja, hogy
A megtorló légicsapásokat a miniszter „arányosaknak" minősítette. Majd ismét felvetette Oroszország felelősségét, azt állítva, hogy Moszkva nem ellenőrizte a 2013-ban Szíriával a vegyifegyver-készletének megsemmisítéséről kötött megállapodás végrehajtását. Tillerson szerint Moszkva „vagy cinkos, vagy alkalmatlan egy egyezmény végrehajtására”. Hozzátette: Moszkvát ugyan előzetesen tájékoztatták a mostani légicsapásokról, de nem kérték a beleegyezését.
Az amerikai diplomácia irányítója hangsúlyozta: a légicsapások elrendelése is bizonyítja, hogy Trump elnök felkészült a döntő cselekvésre, ha választ kell adni gyűlöletes akciókra. Herbert McMaster nemzetbiztonsági főtanácsadó arról tájékoztatott, hogy az idlíbi gáztámadásra adandó válaszcsapáshoz három opciót vázoltak fel az elnöknek, aki különösen két változatot tartott megfelelőnek, s a döntést végül csütörtökön hozta meg.
és az első jelzések szerint repülőgépek, hangárok, üzemanyag-, és logisztikai raktárak, továbbá légvédelmi rendszerek és radarok megsemmisítésével sikerült csökkenteni a damaszkuszi kormány képességét újabb vegyifegyver-támadások indítására.
– közölte pénteken Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője.
Mint mondta, Putyin úgy látja, hogy a Szíriára mért amerikai csapással egy szuverén ország ellen követtek el agressziót, megsértették a nemzetközi jogot, ráadásul mindez kitalált ürüggyel történt.
Peszkov szerint
Mint mondta, ezek megsemmisítésének tényét a Vegyifegyver-tilalmi Szervezet, az ENSZ szakosított szervezete rögzítette. A szóvivő szerint az orosz elnök úgy véli, tovább súlyosbítja a helyzetet az a tény, hogy teljes mértékben figyelmen kívül hagyták a vegyi fegyver terroristák által történt bevetését. Peszkov rámutatott, hogy Putyin szerint a Szíriára mért amerikai csapások kárt okoznak a kétoldalú viszonynak.
„Washingtonnak ez a lépése jelentős kárt okoz az amerikai-orosz kapcsolatoknak, amelyek állapota enélkül is siralmas” – mondta Peszkov.
– mondta a szóvivő. Emlékeztetett, hogy Donald Trump amerikai elnök választási kampányában a terrorizmus elleni harcot az egyik fő céljaként nevezte meg.
Dmitrij Szablin, a szövetségi tanács (az orosz parlament felsőháza) védelmi bizottságának tagja "saját forrásaira hivatkozva közölte, hogy nincs orosz sérültje az amerikai támadásnak.
Konsztantyin Koszacsov, a felsőház külügyi bizottságának elnöke az amerikai támadás után kétségét fejezte ki egy orosz-amerikai terrorellenes szövetség létrehozásának lehetőségével kapcsolatban.
Igor Morozov, aki a Koszacsov vezette testületnek a tagja, úgy vélekedett, hogy a Szíriában történtek Jugoszlávia bombázására, az iraki intervencióra, Líbia szétrombolására és a többi olyan esetre emlékeztetnek, amikor az Egyesült Államok semmi vette a nemzetközi jogot.
– írta Alekszej Puskov, az orosz parlamenti felsőház tájékoztatási bizottságának elnöke péntekre virradóra, egy órával az amerikai rakétacsapás előtt Twitter-bejegyzésében.
Közben Angela Merkel és Francois Hollande francia államfő szerint kizárólag Bassár el-Aszad szíriai elnököt terheli a felelősség az országában a légi támaszpont ellen végrehajtott pénteki amerikai légitámadásért. A német kancellár és a francia elnök közös közleménye szerint „egyedül Aszad elnök felelős” azért, hogy a Szíria északnyugati részén fekvő Hán Sejkúnban kedden vegyi fegyverrel elkövetett „mészárlás” után egy amerikai légicsapás lerombolt egy szíriai katonai célpontot.
– emelte ki Angela Merkel és Francois Hollande.
Mielőbbi tartós tűzszünetet, valamint előfeltételek és további késedelem nélküli békét sürgettek a konklávéra készülő bíborosok, akik a pápaválasztás előtti utolsó ülésüket ezzel a felhívással zárták kedden.
A Vatikánban tanácskozó bíborosi testület tagjai szerint a következő pápának az emberekhez közeli pásztornak kell lennie – közölte Matteo Bruni szentszéki szóvivő.
Szerdán kezdődik a vatikáni Sixtus-kápolnában a Szent Péter 266. utódát kiválasztani hivatott konklávé, amelynek szabályai azt is meghatározzák, hogy hogyan kell a választásra jogosult bíborosoknak összehajtaniuk a szavazócédulát.
Vasárnap 20 óráig közel 940 ezer román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás első fordulójában – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
Romániai idő szerint szombaton 18 óráig több mint 295 ezer román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás első fordulójában – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
A külügyminisztérium szombaton közölte, hogy a külföldi szavazókörzetek választási irodájában valamennyi politikai pártnak van képviselője, akiktől valós idejű tájékoztatást kaphatnak – írja az Agerpres hírügynökség.
Romániai idő szerint szombaton 15 óráig több mint 223 ezer román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás első fordulójában - derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
Romániai idő szerint szombaton 9 óráig több mint 121 ezer román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás első fordulójában – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
Három különböző méretben készítette el a következő egyházfő első ruháját Raniero Mancinelli római szabó.
Felhelyezték a pápaválasztási fordulók eredményét tudtul adó kéménycsövet a Sixtus-kápolna tetejére péntek reggel.
szóljon hozzá!