Általános sztrájkot hirdetnek a köztisztviselők szeptember 27-től

Oprescu sajtótájékoztatón elmondta, a SNFP mintegy 34 ezer tagja meghatározatlan időre általános sztrájkba lép szeptember 27-én, kérve a 25 százalékos bércsökkentés megszüntetését, az elbocsátások leállítását és a köztisztviselők jogi védelmének biztosítását – írja a Mediafax. A szakszervezeti vezető szerint elképzelhető, hogy a Közigazgatási Szakszervezetek Országos Szövetsége is csatlakozik az általános sztrájkhoz.

„Ha sikerül összehangolni a cselekvést más szakszervezetekkel is, előrehozhatjuk szeptember 22-re az általános sztrájk kezdetét, amikor nagygyűlés lesz a fővárosban, de mi többé nem veszünk részt sztrájkőrségeken és nagygyűléseken, mivel a tiltakozásnak ezek a formái eddig nem vezettek eredményre” – mondta Sebastian Oprescu. Elmondta, az általános sztrájk megbénítja 350 központi és helyi közintézmény tevékenységét, köztük a pénzügyőrségét, a munkaügyi felügyeletét, a fogyasztóvédelemét, az átvilágító testületét (CNSAS), a külügyminisztériumét, a gazdasági és közlekedési minisztériumét, illetve a környezetvédelmi hatóságét. A SNFP vezetője szerint a köztisztviselők felének a havi bére 600–700 lej. „A köztisztviselő éhes, eladósodott, munkahelye, fizetése bizonytalan, velük nem lehet visszaszorítani az állami költségvetést érintő olyan jelenségeket, mint az adócsalás, a feketemunka” – tette hozzá Oprescu.

A szakszervezetek azt is kérik, hogy a köztisztviselők számára biztosítsák a jogi védelmet „a rosszhiszemű adófizetők, valamint a közintézmények élén levő politikusok túlkapásaival szemben”. A tiltakozók szerint jogállamiság nem létezik anélkül, hogy a köztisztviselők ne élvezzék a törvény védelmét. „A köztisztviselő jogi felelőssége csak az után következik, hogy elbírálás alá esik az állami autoritás érvényesítése érdekében végzett tevékenysége. Ha ezt a tevékenységet személyes érdekek gyengítik, akkor és csakis akkor kellene jogilag felelősségre vonni a tisztviselőt” – hangoztatták a SNFP vezetői. Az idézett forrás szerint a szakszervezetek összefogására szükség van ebben az időszakban, közösen szervezett, „azonnali és radikális” tiltakozó megmozdulások formájában.

A CNSLR-Frăţia szakszervezeti szövetség több mint 20 ezer tagja vesz részt egy nagygyűlésen és felvonuláson szeptember 22-én, Bukarestben, jelentette be Marius Petcu, a szövetség elnöke. Petcu az érdekvédelmi tömb országos tanácsának hétfői ülése után elmondta, úgy döntöttek, hogy ugyanazon a napon, szeptember 22-én rendeznek nagygyűlést és tiltakozó felvonulást, amelyen a Sanitas szakszervezeti szövetség, és hogy a többi szakszervezeti szövetségnek is javasolták, hogy közösen szervezzék a tiltakozást, de még nem kapott választ. „Várom a kollégákat a többi szakszervezetekből. Végső soron harcunk célja nem a CNSLR-Frăţia-tagok követeléseinek teljesülése, hanem az összes romániai alkalmazott érdekeit szolgálja. Nem tudom, hogy szeptember 22-e miért nem felel meg a többi szakszervezeti szövetségnek” – mondta Petcu. Szerinte a szakszervezeti vezetők közti nézeteltéréseknek nem kellene a szakszervezeti tagok érdekei ellen dolgozniuk. „Jelezni kívánjuk, hogy a vitákon túlmenően az embereknek ki kell fejezniük elégedetlenségüket, mivel jogaik sérültek” – hangsúlyozta a szakszervezeti vezető.

Petcu azt is elmondta, a szeptember 22-i nagygyűléssel jelezni kívánják, hogy többé nem fogadják el „a csak az alkalmazottak és egyszerű emberek vállára nehezedő” válságpolitikát. A szakszervezeti vezető szerint, ha tiltakozásuk szeptember 22. után is eredménytelen lesz, „polgári jellegű akciót” kezdeményeznek, amelynek keretében Románia összes elégedetlen polgárát tiltakozásra hívják.

A szakszervezetek legalább 750 lejes országos minimálbért, a 2009-es bérszinthez való visszatérést, az elbocsátások leállítását, a munka-törvénykönyv jelenlegi formájának megtartását, valamint az ágazati szintű tárgyalások megszüntetésére irányuló kezdeményezés leállítását kérik. Július 1-jétől 25 százalékkal csökkent az állami alkalmazottak fizetése, a kormány így kívánja csökkenteni a költségvetési kiadásokat, hogy sikerüljön tartani a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) közösen kitűzött 6,8 százalékos költségvetési hiánycélt.